10 éve utazunk: Best of
1 0 É V E U T A Z U N K :
Best of
10 ÉVE UTAZUNK. Úgyhogy, ez most egy különleges év a számunkra! Ennek alkalmából indítottam el ezt a cikksorozatot, melyben a legkiemelkedőbb, a legszebb és a szívünkhöz legközelebb álló helyszíneket és pillanatokat osztom meg majd veletek. A sorozat harmadik része azokról az országokról és városokról fog szólni, melyek a legkülönlegesebb tapasztalatokkal és élményekkel ajándékoztak meg bennünket. Ebben az epizódban, így a Kanári-szigetek, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Tunézia, Prága és Isztambul kapott főszerepet.
TENERIFE, KANÁRI-SZIGETEK - 2016
Ebben az ominózus évben, Tenerife volt a legdivatosabb úti cél egész Romániában. Igaz, Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport, viszont az Atlanti-óceánon található, Afrika nyugati partjainál és jócskán bele lóg a szubtrópusi övezetbe. Ilyen messzire, eddig még sosem utaztunk.
A Kanári-szigetek hét szigetet foglalnak magukba, melyek közül a legismertebb, az örök tavasz hazájának is nevezett, Tenerife. A sziget fővárosa Santa Cruz de Tenerife, itt landoltunk, majd autóbusszal jutottunk át a sziget másik felére, Puerto de la Cruzba, ahová a foglalásunk szólt. Az északi oldalon található Puerto de la Cruz picit hűvösebb, picit hidegebb, de növényzetben sokkal gazdagabb déli szomszédjainál, melyek környéke kopár és inkább sivatagos, viszont itt a téli időszakban is tavaszi időjárás honol. Kettőnk közül nekem volt nagy álmom Tenerifere jönni, mégis úgy alakult, hogy Ágnesnek tetszett jobban. A sziget egyébként hemzseg a természeti látnivalóktól és ahová el lehetett jutni egy hét alatt, oda mi minden bizonnyal el is jutottunk.
Puerto de la Cruz partja inkább sziklás, de van egy nagyon szép, fekete homokos (vulkanikus eredetű) partja, a Playa Jardin. Továbbá itt található a Lago Martiánez is, egy mesterséges strand, mely közvetlen az óceán partján fekszik, így a megtört hullámok egészen könnyedén átcsapnak a védőgáton. A város gyöngyszeme azonban a Loro Park, egy csodálatos állatkert. Ide mindenképp érdemes befizetni.
Egy nap erejéig Playa de las Teresitas-ra utaztunk egy helyi autóbuszjárattal, Santa Cruz de Tenerife-től már nincs messze, San Andrés közelében található. Egy mesterségesen kialakított partszakaszról van szó, melynek aranybarna homokját a közeli Afrikából hozatták. A part meseszép, a kilátás lélekzetelállító.
Tenerife egy vulkanikus eredetű sziget, közepén egy aktív tűzhányóval. Ez a Teide. A szigetkörút során ide is ellátogattunk, grandiózus tájakon keltünk át, közben megismerkedtünk Garachico, a lávafolyás áldozatául esett város történetével és Icod de los Vinos terebélyes sárkányfájával, mely egyben a sziget legidősebb páldánya is.
A Shogun hajókiránduláson a Los Gigantes meredek sziklafalai ejtettek ámulatba, a nyílt vizeken pedig az Atlanti-óceán bálnái és delfinjei. A déli parton Los Christianost, Los Americast és Costa Adejet kerestük fel. Itt egyébként búvárkodtunk is, teknősöket szerettünk volna látni, helyettük azonban tengeri csillagokat, tengeri pókokat, korallokat láttunk.
Az alábbi linken további fotók és egyéb részletek várnak rád utazásainkról:
Tenerife, az örök tavasz hazája
DUBAI ÉS ABU DHABI, EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK - 2017
Ebben az évben, még csak nagyon kevesen utaztak Dubaiba a környezetünkből. Egy picit elérhetetlen álomnak tűnt. Aztán kiderült, hogy közeli ismerőseink az előző évben jártak ott és eszméletlen dolgokat meséltek az Egyesült Arab Emírségekről. Egyik napról a másikra döntöttük el, hogy a következő télen Dubaiba utazunk.
Akkor láttam először felhőkarcolókat, melyek ezerszemű arcukkal űrbéli entitásoknak tűntek a Dubai-i éjszakában. Kicsit olyan volt, mintha nem is a földön járnánk, hanem valamelyik másik bolygón, ahová nem másként, mint a csillagkapun át jutottunk. Abban az évben még nem volt Dubai Frame és a Dubai Eye is csak félig volt kész, de volt már Burj al Arab és a közelben lévő Jumeirah városrész, mely joggal nevezhető Dubai velencéjének. Volt már Dubai Marina is, mely talán a legjobban tetszett mindközül. A Burj Khalifa természetesen már kész volt és eszméletlen látványt nyújtott táncoló szökőkútjaival. Itt kértem meg a feleségem kezét, odafenn a magasban, az épület 125-dik émeletén. De jártunk a régi városrészben, annak piacain, jártunk a Pillangó kertben és a Csodák kertjében is, a Mall of Emiratesben, eszméletlen bravúrnak számított az itt található sípálya, utaztunk metróval, mely a levegőben közlekedett és olyan szállodában laktunk, amelyet illatfelhő lengett körül. Jártunk a sivatagban és egy beduin faluban is. Tevegeltünk.
Az emírségekben töltött hét nap egyikén Abu Dhabiba utaztunk. Abu Dhabi az emírségek fővárosa, amely kicsit visszafogottabb, ami az építkezést illeti, nem nőnek gombaszámra a felhőkarcolók, de ennek ellenére itt lakik az emírségek dúsgazdagjainak a krémje, nincs tömegközlekedés, hisz itt úgysem jár senki busszal, Forma 1 pálya minőségű utakon száguldozhatunk és itt található a világ egyetlen 7 csillagos szállodája, bár nem hivatalos. Azonban a Sheikh Zayed mecset az igazi ütőkártyája a fővárosnak, mely a nyolcadik legnagyobb mecset a világon.
Tudj meg többet az emírségekben tett kalandjainkról:
PRÁGA, CSEHORSZÁG - 2018
A prágai városnézésünk köddel és reptéri késéssel kezdődött, aztán szemerkélő esővel, hideggel és némi napsütéssel folytatódott. De novemberben, a száztornyú, középkori Prágához, ez tökéletesen illett. A prágai citybreak az egyik legszebb utazásunk volt, középkori várkomplexumon, templomokon és hidakon át, ahol a régi és a modern építészeti technikáknak köszönhetően megszületett az a főváros, amely ma Csehország szívét és lelkét képviseli. De Prága nem csak a történelemről szól. Kulináris élményekkel is gazdagodhatunk, mert ebben a fővárosban eszméletlenül jókat lehet enni és kimagaslóan híresek a sörkultúrájukról.
Prága legfőbb nevezetességei közé tartozik a Vencel tér lovasszobrával, az Óvárosi tér, mely a város szívét képezi, itt található a híres óratorony és a Tyn templom, modern műalkotásnak számít, de annál izgalmasabb a mozgó Kafka emlékszobor és az önmagából kitekeredett Táncoló Ház, a Moldva folyót átszelő Károly-híd félelmetes szoborcsoportjaival, a Kisoldalon a prágai vár, mely Európa egyik legnagyobb középkori várkomplexuma számos éptészeti remekkel a várudvarban, mint például a Szent Vitus Székesegyház, a Szent György Bazilika, az Öreg palota és az Aranyutcácska, nem utolsó sorban itt található az eredeti Szent György szobor, melynek másolata Sepsiszentgyörgy szívét díszíti és egyébként legalább egy órán át kerestük, mig ki nem derült, hogy az egyik épületben van, de itt található egy postahivatal is, ahonnan képeslapot küldtünk a családnak, és még sok más épület és műemlék, ahová mindenképp érdemes ellátogatni.
A prágai városlátogatás során sokat fejlődött sörkultúránk is, igazi sörturistákká váltunk. Esténként, de igazából napközben is, kocsmákat látogattunk, sőt mi több, sörgyárat is. Külön-külön, mindegyik egyedi élmény volt. Az U Sadu egy nagyon eldugott helyen volt, távol az óvárostól, alig kaptuk meg, pincehelyiség volt, de iszonyatosan jó hely, kézműves sörökkel ismerkedtünk, de a méltán híres Kozelt is megkóstoltuk. Egy kiemelkedő élmény volt a U Zlatého Tygra vagy másképp Aranytigris, mely az óvárosban van, világviszonylatban is híres, általában sor van a bejárat előtt, saját sört szolgálnak fel, amit ott helyben állítanak elő. Ebben a kocsmában szó szerint inni kell. Első körnek kapsz egy pohár sört és egy cédulát, egy vonallal. Amikor megittad, azonnal hozzák a másodikat, és huzzák a következő vonalat. Közben arra lettünk figyelmesek, hogy az asztalunknál van cseh, szlovák, finn és ha jól emlékszem indonéz vendég is. Mindenki beszélget, ahogy tud. Eszéletlen a hangulat. Jön a következő sör. Ez volt Hrabal kedvenc helye, de járt már itt Angela Merkel és Bill Clinton is. Addig hozzák a sört, amig már nem bírsz inni. Jobbik esetben szólsz, hogy köszönöm, többet nem kérek. Áthuzzák a vonalakat és fizetsz. Jöhet a helyedre a következő vendég. Nagyon komoly a hely. De ha már lúd, legyen kövér. Elmentünk a Staropramen sörgyárba is. Egy gyárlátogatáson vettünk részt, melynek a végén sörkostolás is volt. De ha már iszol, enni is kell, és Prága nem a zöldségekről híres, hanem a jó zsíros, mondhatni magyaros, disznóhúsos ételekről. És ha valami édességre fáj a fogad, próbáld ki a Trdelniket, mely egy kis kürtöskalács finomabbnál finomabb töltelékekkel. Ha már a töltelékekről beszélünk, Prágában található a Szexuális kiegészítők múzeuma, megér egy misét, mi oda is ellátogattunk.
Ha szeretnél még többet megtudni utazásunk részleteiről, keresd fel a teljes beszámolót az alábbi linken: Prága: ékszer Európa szívében
AZ EGYIPTOM-I KÖRÚT - 2021
2020 márciusában indultunk volna Egyiptomba, ha közben a világ el nem csendesül, a határok le nem záródnak és egy világméretű pandémia uralma alá nem hajtsa az egész Földet. Majdnem másfél évvel később, 2021 júniusában indultunk csak el erre az utazásra, amikor még javában tombolt a COVID19, s bár volt már oltásunk, Egyiptom a beutazáshoz mégis tesztet kért. 2021-ben, amikor már megjelentek az oltások és a java részt turizmusból élő országok megnyították határaikat, végre elindulhattunk. És szerencsére a tesztünk is negatív lett.
Hurghadában szálltunk le és Egyiptomban a mélyszegénység és a világ más országaiból érkező tehetős turisták számára kialakított luxus resortok közötti tátongó szakadék fogadott bennünket. Elképesztő volt a különbség, ahogy a higiéniai és egészségügyi rendelkezések és szabályok is fényévekre helyezkedtek el az európai mércékhez képest.
A körút két napos hurghadai pihenéssel kezdődött, valamint sétahajókázással, snorkeliggel. Itt nyoma sem volt a pandémiának, a város hemzsegett a turistáktól, ahogy a nyers hús sem zavartatta annál jobban magát az útszéli mészárszéken. Harmadik nap hajnalán indultunk el busszal Asszuánba, amely akár hogy is, egy 9 órás, fárasztó út volt. Gyorsan berendezkedtünk az 5 csillagos nílusi hajónkra, mert hogy 3 éjszakára ez az úszó hotel lett a szállásunk, majd a délután folyamán, amikor már kellemes az idő és nincs 40 fok, meglátogattuk az asszuáni gátat, a Nasser tavat és világ legnagyobb obeliszkjét egy közeli kőfejtőnél, melyet soha nem szállítottak el rendeltetési helyére.
A negyedik nap reggelén, picit elváltunk a csapatunktól, akik inkább krokodil csemetéket simogattak egyik núbiai falucskában, és magánúton, egy idegenvezetővel és egy sofőrrel, nekivágtunk a Szaharának, hogy megnézhessük magunknak II. Ramszesz templomait Abu Simbelben, nem messze a sudáni határtól. Az út három óra volt Asszuánból, át a sivatagon, a térerő teljes hiányában, de minden percét megérte. A visszaúton egy órát késtünk. Ami annyit jelentett, hogy az egész hajó ránk várt, hogy elindulhasson. Szerencsére kiderült, hogy nem mi voltunk az egyetlenek, olasz turisták is Abu Simbelben jártak, akik csakugyan elkéstek.
A nap további részét a hajón töltöttük, elmerülve a Nílus csodálatos vidékében. Délutánra értünk Com Omboba, ahol megnéztük az itt emelt templomot, egy most is használható nilométert, ezzel nézték az ókori egyiptomiak a vízállást és az itt talált mumifikált krokodilokat. Itt találkoztunk a legagresszívebb koldusokkal, árusokkal és éhező gyermekekkel. A hajó legénysége kordont kellett felállítson, hogy épségben meg tudjuk közelíteni a hajót.
Az ötödik nap reggelén megérkeztünk Edfuba. Itt lovasszekerekkel hajtottunk át a településen, hogy meglátogassunk egy újabb tempolomot. Elképesztő épségben maradt fenn. A templomlátogatás után folytattuk utunkat a Níluison, majd délután kikötöttünk Luxorban, ahol a nap hátra lévő részében elkezdődött utazásunk talán legizgalmasabb etápja: meglátogattuk a Karnaki templomkomplexumot és egy papirusz szaküzletet.
A hatodik nap reggelén elváltunk nílusi szállásunktól, aztán folytattuk utazásunkot a fáraók világában: jártunk a Memnon kolosszusok lábainál, a Királyok völgyében, természetesen meglátogattuk Tutanhamont is, aztán a Királynők völgyét és Hatsepsut templomát. Miután végleg búcsút intettünk Luxornak, visszatértünk Hurghadaba, de alig pihentünk meg, mert hajnalosan indultunk is tovább Kairóba.
A hetedik nap a fővárosról, Kairóról szólt és nem utolsó sorban a gizai platóról. A fővárosba nyolc óra alatt értünk el, sajnos kétszer is lerobbant az autóbuszunk. Itt először a Régészeti múzeumot látogattuk meg, szó szerint hemzsegett a felbecsülhetetlen múmiáktól és kincsektől, aztán elindultunk a piramisokhoz. Mindhárom piramisnál és a Sfinxnél is jártunk. Itt aztán igazán kicsiknek érezhettük magunkat. A hatalmas kőtömbök és az égbe törő építmények lenyűgözően hatottak ránk. A hetedik nap még visszadöcögtünk Hurghadaba. Másnap még vettünk egy fürdőt a Vörös-tengerben, aztán búcsút intettünk Egyiptomnak.
Amennyiben szeretnél részletesebben olvasni körútunkról, az alábbi elérhetőségeken megteheted:
Varázslatos Egyiptom - 1. rész
Varázslatos Egyiptom - 2. rész
Varázslatos Egyiptom - 3. rész
Varázslatos Egyiptom - 4. rész
Varázslatos Egyiptom - 5. rész
ISZTAMBUL, TÖRÖKORSZÁG - 2021
Igaz, Törökországról már volt szó a Mediterráneum résznél, de mégis úgy érzem, hogy Isztambul megvétózhatatlanul kiérdemelte helyét a legjobbak névsorában. Ez az interkontinentális világváros, mely Európa és Ázsia határmezsgyéjén helyezkedik el, mondhatni a Kelet kapujában, olyan élményekkel tett gazdagabbá bennünket, amelyekkel véleményünk szerint kivívta magának a legjobb citybreak címet.
Bár Törökország fővárosa Ankara, a történelem, a kultúra és a művészetek igazi mekkája mégis csak Isztambul maradt. A város lakossága, mindennapos turisták és dolgozni bejáró ingázókkal mostmár meghaladja a 20 millió főt. Az eszméletlen forgalom, a mindennapos pezsgés, az árúcikkel folyamatos vándorlása, a turisták megfékezhetetlen özöne, a turisztikai látványosságok, múzeumok, mecsetek, paloták, a Boszporuszon áthaladó hajóforgalom, az óváros, az újváros, minden étterem és bolt teremti meg azt lélekzetelálló és megállíthatalan hangyabolyt, amely oly vonzóvá teszi mindenki számára Isztambult.
Három hónappal később, miután megjáruk Egyiptomot, elutaztunk Isztambulba. Hihetetlen élményekkel gazdagodtunk. Bejártuk az óváros minden szegletét. Többnyire villamossal és gyalog közlekedtünk. Jártunk a Kék Mecsetben, a Hagia Sofiában, a Nagy bazárban, az Egyiptomi bazárban, a Theodosius földalatti víztározójában, a Topkapi Palotában, a Galata-hídon, a Galata toronyban, az Istiklál sugárúton, Taksim téren, hajókáztunk a Boszporuszon, meglátogattuk a keleti oldalt a naplementében, megismekedtünk a Régészeti Múzeumegyüttessel és nem utolsó sorban csak úgy ámuldoztunk a Dolmabahce palota fényűzésében. Mindezen látnivalókón túl, rabul ejtett a város hangulata, a fagyikelyheket táncoltató fagyiárusoktól kezdve a motorbicikliken nyújtózkodó lusta macskákig. A forgalom zsivajától az imára hívó müezzinekig. A sültgesztenye illatától a végtelenül savanyú gránátalmaléig.
Az alábbi linkekre kattintva, olvashatsz az Isztambulban megélt élményeink részleteiről:
Város a Kelet kapujában - 1. rész
Város a Kelet kapujában - 2. rész
tunézia, két gyerekkel - 2025
Sokáig vaciláltunk azon, hogy útnak induljunk-e két kisgyerekkel az afrikai kontinensre. Végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk, és az eredmény talán még minket is meglepett. Nyilván kicsit nehezebb volt és egy kicsit bonyolultabb, de egy kis logisztikával minden megoldható. Leginkább az út hosszúsága és a higiénia aggasztott, hiszen a kisgyerekeknek a türelme hamar elfogy és a szó szoros értelmében, mindent benyalnak. Nyilván érdemes felkészülten útnak indulni, az elsősegélycsomagnak és egy jó utasbiztosításnak mindig bele kell férnie a bőröndbe, így ha gond van, könnyebben megbírkózhatunk mi is a váratlan fordulatokkal. A fennmaradó összes szabad helyet, pdig pelenkával tömtük ki! A repülőútat aránylag könnyen átvészeltük, a kontinentális konyhán pedig mindig akadt fogukra való.
Port el Kantaouiban szálltunk meg, egy 5 csillagos resortban, ám nem sokat időztünk itt, gyalogosan bejártuk a város kikötőjét, majd az elkövetkező napokban, taxival átutaztunk Sousseba és Monastirba is. Solo-ban pedig, egy opcionális kirándulás keretein belül, elutaztam a fővárosba, Tunisba, Karthágóba és Sidi Bou Saidba is.
Tunézia, annak ellenére, hogy afrikai ország, éghajlata mediterrán, hegyeiben télen havazik, ősszel és tavasszal pedig heves esőzések öntözik a tájat. Legdélibb része, ékalakban nyúlik be a Szaharába. Itt már jóval melegebb van és szárazabb az éghajlat is. Az ország központi része viszont kiváló növénytermesztésre és állattenyésztésre. Bár az ország nagyon szemetes, mégis megvan az az autentikus bája, amely el tudott bűvölni. Sousse és Monastir bazárnegyedeivel és jellegzetes épületeivel, Port el Kantaoui modernségével, Tunis az ambivalens városképével, Karthágó a főniciaiak legendás romvárosával, Sidi Bou Said pedig a festői vonásaival nyűgözött le.
Bár a tunéziai tengerpart nem különösebben szép, a homok púder tappintású és a víz melege kellemsen simogató. Voltak napok, amikor csak az óriási medence és tengerpartot ostromló hullámok között ingáztunk.
Amennyiben kiváncsi vagy tunéziai utazásunk mikéntjeire, keresd fel az Utazómajom honlapját és olvasd el a kalandjainkról szóló részletes beszámlókat:
A valódi Tunézia autentikus bája
A valódi Tunézia autentikus bája 2.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése