Isztambul - város a Kelet kapujában - 2. rész
Sült gesztenyével a kezemben telepedtem le a Sultanahmet tér impozáns szökőkútja
közelében. A víz csilingelésébe török gyerekek harsány kiabálása vegyült. A
távolban egy villamos robogott el. Isztambul galambjait turisták etették és
tollas préda után lestek a város elkényeztetett macskái. Ez az óváros legkülönlegesebb
helyszíne. Pezsgéstől virágzik. Északi irányban a Hagia Sofia magaslik, túl a
parkon, dél fele, a Kék mecset. A Hagia Sofia mögött már a Topkapi magas
várfala és büszke tornyai őrködnek a Szerájfokon. A Kék-mecsettel párhuzamosan
pedig a Hippodrom található, rendkívüli műemlékeivel. Az óváros érdekessége
azonban nem merül ki ennyiben. Szövevényes utcák tarkítják kövezetét, és
mindezt az izgalmasan színes világot, alant a mélyben, a szem számára láthatatlan
pazar oszlopcsarnokok tartják megedzett vállaikon. Minden egyes kő mesél és
ahogy Iskender Palát is, engem is elbűvölt Isztambul szépsége.
Az előző részben már megismerhettük a város számos látványosságát: az európai
Isztambul modern, északi részét, az Istiklál sugárúton át a Taksim térig, a
modern északi és az óvárosi részt összekötő Galata híd térségét, a kereskedelem
gyűjtőcsatornáját, a Boszporuszt, az elbűvölő naplementét az ázsiai partról, a
régészeti múzeumok kincses szelencéjét és nem utolsó sorban bőrünkön
tapasztalhattuk az isztambuli bazárok meglepetésekben gazdag útvesztőjét. A
befejező részben ennél sokkal messzebb merészkedünk, mélységekbe szállunk alá,
hogy aztán a magasba emelkedhessünk. Az út során pedig kibontakoznak Isztambul
leghíresebb nevezetességei!
Isztambul
– város a Kelet
kapujában – 2. rész
5. Theodosius ciszternája – a
mélység titkai
A máltai katakombák nyomasztó
nekropolisza és a nápolyi akvadukt obszidián fekete folyosói után, kicsit sem
meglepő, ha az isztambuli ciszternákra kötelező programként tekintettem. Ezeket
a földalatti palotákat víztározóként használták a hajdani Isztambulban,
jelenleg pedig az óváros szubterrán birodalmát képezik. A naptalan királyságot
több mint 60 ciszterna
alkotja és hatalmas, többnyire 9 méter magas gránitoszlopok tartják vállukon az
óváros súlyát. Lenyűgöző!
Terveinkbe sajnos bele szólt egy elhúzódó restauráció, így a leghíresebb és
egyben legnagyobb ciszternát, az Elsüllyed Palotát, mely több mint 300
oszloppal büszkélkedik, nem sikerült meglátogatni, viszont a nagyközönség elé
tárt kevés ciszterna közül, egyet mégis csak sikerült, a nemrég felújított
Theodosius víztározót. A 32 oszlopos palotát II. Theodosius római császár
uralkodása alatt emelték az 5. század elején, tehát nem kevesebb, mint 1600 éves és 100 évvel előzte meg a Hagia Sofia építését.
A ciszterna (Șerefiye Sarnici) a Hippodromtól nem túl
messze található egy parányi téren és egy jellegzetes üvegépület jelzi a
helyét. Az oszlopcsarnok lépcsőn és lifttel is megközelíthető. A látvány
páratlan, még soha nem láttam ehhez hasonlót. Lebilincselő, de ugyanakkor
hátborzongató is, erőteljes túlvilági hangulattal borzolja a látogatók idegeit.
A csarnok hatásfokán a vízzel elárasztott tér emel hatalmasat, fából készült
állványon, stégen juthattunk be az oszlopok közé, kísérteties félhomályban. A
látogatás csúcspontját a hangeffektusokkal megkoronázott lézer show képezte. A
show témája természetesen Isztambul volt, a város építése, egy valóságos
időutazás a történelemben. A falakon paloták épültek, várfalak omlottak le. Egy
időre megszűnt a valóság és becseppentünk Bizánc elbűvölő légkörébe.
4. Galata-torony – körkép a
szabadtéri múzeumban
Róma városa hét dombra épült. De
ha egy picit szemügyre vesszük Isztambul zászlaját, érdekes dolgot fedezhetünk
fel rajta. A zászlón szereplő háromszögek száma Isztambul hét dombját jelzik. “Az
idő szőnyeget sző a hét domb felett hét színből, hét hangból és számtalan
jelből”(Részlet Necip Fazil Kisakürek, török költő verséből). Mindközül a
leghíresebb domb pedig nem más, mint amelyiken a város ikonikus tornya, a
Galata-torony (Galata Kulesi) emelkedik. Az itt épült tornyok története messzi
időkre tekint vissza, ám ami a jelen tornyát illeti, a 14. századból maradt
ránk, kőből készült és a genovaiak építették. Egy ideig, vallásos koldusokból
álló közösség, a kerengő dervisek is használták az épületet.
A torony egy igazán masszív
épület, valóságos bevehetetlen erőd. A kilátóba egy szakaszon felvonóval, majd
tovább lépcsőn juthatunk fel. A kilátás lélegzetelállító. A tornyot körülölelő
erkélyen sétálva az egész város belátható. Láthatjuk azt a számtalan mecsetet
és azok minaretjeit, melyek igazán mesebeli tájjá varázsolják Isztambul dombjait.
Lábunk előtt nyújtózik az Aranyszarv-öblön át ívelő Galata híd és a kikötő
színes társasága. Büszkén áll a Szerájfokon a Topkapi palota és a távolban
megelevenedik egy másik kontinens világa. De nemcsak térben, hanem időben is
utazást ígér a Galata-torony, míg délen az óvárost, észak fele Isztambul modern
városrésze és a magasba kapaszkodó épületei is megcsodálhatóak.
A toronyban leánykérés volt. Egy
török pár legszebb pillanatainak mi is részesei lehettünk. Tapsvihar vonult
végig az erkélyen, kitudja hány nemzet közös emléke született meg? A jelennel
párhuzamosan szép emlékeket ébresztett fel bennem is, nosztalgikus pillanatokat.
Feleségem kezét én is egy híres toronyban kértem meg. A világ legmagasabb épületén,
egy picivel keletebbre.
3. Topkapi palota – szenvedély,
ármány és halál színtere
A Topkapi Palota a Szerájfok
igazi gyöngyszeme, 400 éven
át szolgált lakhelyéül a városi elit krémjének és képezte az Oszmán Birodalom
lelkét és szívét a politikai életben. A hatalmas birodalmat tornyok és magas
falak veszik körül. Belterét négy udvarra tagolták. Elnevezése ágyús kaput
jelent. A 15. század egyedi alkotása.
A sarayinak többezer állandó
lakosa volt, mely napközben szinte megduplázódott. És mégis hol férhetett el
ennyi ember? A palota összterülete a Vatikán területének kétszerese. Építkezési
stílusa sem mindennapi és merőben eltér az európai mintától. A palota épülete
nem egy nagy tömbből áll, hanem sok kisebb épületből. Ezek rendeltetésük
szerint a négy, tökélyre álmodott udvarban foglalnak helyet. Az első udvar
igazából egy előudvar, egy csodás kert ahonnan a középkapu nyílik és innen
léphetünk be a kéttornyú kapun át a szultáni birodalomba. A második udvaron a
konyhák, a politikai rendeltetésű épületek kaptak helyet, valamint számtalan
múzeum. Itt található Ștefan cel Mare kardja és Mózes botja is. A
harmadik udvarba a Boldogság kapuján vezet át az út, amely nagy ünnepségek színtere
volt. Koronázási, kitüntetési és győzelmi ünnepek színtere. A kapun túl kezdődött
a szultán igazi birodalma, határvonal a külvilág és a privát szultáni palota
között. A harmadik udvarban található a könyvtárépület, a királyi trónterem, a
Szent Ereklyék terme és a Kincstár is. Az Ereklyék termében megtekinthető
Mohamed próféta szakálla, lábnyoma, foga és kardja is. A negyedik és egyben
legutolsó udvarban, a Tulipán udvarban, gyönyörűen csempézett és mesékbe illő
színekben gazdag pavilonok tarkítják az amúgy is fenséges kertet, leghíresebbek
a Bagdad és a Sofa pavilonok. Az Aranyszarv teraszról csodás kilátás nyílik az
Aranyszarv-öbölre, az udvar másik oldalán pedig a Boszporuszra és a
Márvány-tengerre.
A Hárem a haram szóból ered,
jelentése tiltott. Az épület a szeráj területének jobb oldalán vonul végig,
valóságos labirintus. Több száz szobát rejt magában, mely az uralkodó család
kényelmét szolgálta. Rajtuk kívül csak a szolgák és az eunuchok léphettek a hárem
területére. Teljhatalommal a szultán rendelkezett, őt követte a sorban az
anyaszultán, aki a hárem vezetője volt, majd a fekete eunuchok vezetője
következett. Amíg egy-egy szultán 3-4 feleségnél nem tartott többet, volt olyan
uralkodó is, akinek ezernél is több nő tett a kedvére. Ennek következtében
vérre menő harc folyt a háremben. Minden háremhölgy a kedvenc feleség akart
lenni, és ezt a címet csak úgy tölthette be bárki is, ha fiat szült a
szultánnak, és amely fiúgyermek életben is maradt, hogy átvehesse apjától a
trónt. Így a családi fészek szenvedélyes szerelmek, pokoli ármánykodás és
kegyetlen, selyemzsinór általi halálok színtere volt. A szeráj kardélen forgó,
szeszélyes, sorsdöntő fordulatokban gazdag mindennapjai mellett erőteljesen
virágzott a művészet számtalan ágazata, főszerepben a díván-költészet. A palota
szellemi hagyatéka és az itt felhalmozott kincsek értéke felbecsülhetetlen.
A Topkapi sarayi Isztambul egyik
legkülönlegesebb nevezetessége. Igazi báján azonban sokat rontanak a
restaurációs munkálatok. Látogatásunk során is rengeteg palotaépületet
renováltak és számos része teljesen le volt zárva. Mindent figyelembe véve, listám
igazán erős mezejének vitathatatlan bronzérmese a szultáni család ősi fészke.
2. A Dolmabahce palota – kacsalábon
forgó palota, üresedő kincstárral
Igaz, hogy a Dolmabahce varázsa csak
az ezüstéremre volt elég, de megvétózhatatlanul kijelenthetem, hogy az
isztambuli pompa csúcspontját képezi. Most pedig hadd használjam a
Konstantinápoly elnevezést is, hiszem az új palota építésének idején, melynek
alapköveit a 19. század közepén tették le, az Oszmán Birodalom a végnapjait
élte, és úgyszintén a Konstantinápoly elnevezés is, mely 1923-tól, a birodalom
bukásával, hivatalosan is megszűnt létezni. Ezért is volt abszolút meglepő lépés
egy, a mai értékben fél milliárd euróba fájó palotát, nagyon apadozó
kincstárból finanszírozni. Az Oszmán Birodalom egy olyan elérhetetlennek tűnő
projektet tűzött ki szívügyének, mely a párizsi Louvre és a londoni Buckingham fényűzésével
vetekedett. 13 év elteltével, az építkezés sikeresen befejeződött és a
Dolmabahce Konstantinápoly igazi státuszszimbóluma lett.
A palota felépítése merőben
eltér a Topkapi stílusától, erőteljes európai hatás jellemzi, oszmán reneszánszként
is emlegetik. A partmenti sarayi pazar kilátással bír a Boszporuszra, elegáns
park öleli körül, ahová 12 kapun lehet belépni. A palotaépület három részre
tagolódik. A palotához tartozik még egy mecset és egy óratorony is. A palota a selamlik
épületrésszel kezdődik, ahol tulajdonképpen a hivatali termek foglalnak helyet,
mint például a kék terem, a rózsaszín terem, a kristálylépcsőház és még sok
más. Ezt követi a Nagyterem, mely a palotalátogatás csúcspontja, egy 36 méter
magas kupolás építészeti remekmű, mely ceremóniák színtere volt. Grandiózus kupolája
egy 4,5 tonnás csillárral büszkélkedik, mely II. Viktória királynő ajándéka. A
palota harmadik szárnyát a Hárem tölti ki, ahová csakis az uralkodó család
tagjai léphettek be és tiltott terep volt a hivatalnokok számára. Ugyanakkor a
család női tagjai sem léphettek be a selamlikba. A Nagyterem mindenki számára
látogatható volt.
A palota termei és szobái,
melyek száma több százra rúg, egyszerűen álomszépek. Gyönyörű festmények,
elegáns bútorok, eredeti kínai vázák, hatalmas selyemszőnyegek, óriási tükrök
és hihetetlenül díszes mennyezetek emelik fényét, több mint 10 tonna aranyat és
40 tonna ezüstöt használtak fel. Kincseinek tárháza
szenzációs. A szeráj nemcsak Európában, de az egyik legszebb palota
világviszonylatban is.
1. Hagia Sofia – templom, mecset, múzeum
A Sultanahmet tér nyüzsgő mindennapjaiba
életvidám fiatalok, fényképező turisták, hithű zarándokok, árusok és kerekedők,
főtt kukorica illata, török édességek, étkek és italok orgiája és mókás fagyi készítők,
azaz dondurma zsonglőrök vegyültek. A távolban, látom a Hippodrom (ókori lóversenypálya)
egyik legkiválóbb ékét, a Karnakból elhozott egyiptomi obeliszket, mögötte a
Delphoi kígyós oszlopot. Legvégén pedig a Római Birodalom idejéből származó Konstantin-obeliszk
magaslik. A Hippodromot jobb oldalt paloták, bal oldalt a Kék-mecset szegélyezi
(sajnos renoválás miatt csak kívülről csodálhattuk meg, belső terét mindenhol
állványok rondítják). Az innenső végében egy aranyozott mozaikkupolás, német
emlékszökőkút áll. Kevés ehhez fogható hely van a világon.
Listám élén egyértelműen a Hagia
Sofia végzett. Nem is lehetett volna ez másképp. A több évszázadot bejárt út, a
vallási töltet és szellemi érték messzemenően többet nyom a latban a szultáni
palota minden aranyánál és egyéb kincsénél. Ahogy feléje sétáltunk, volt benne
valami megmagyarázhatatlanul fenséges. Itt-ott megkopott, sápadt piros-narancs
ábrázata, félkupolái és természetesen a központi főkupola, óriásként emelkedett
a fejünk fölé. Nagy a forgalom a mecset körül. A bejáraton látogatók folyamát
nyeli el a szentély, a kijáraton elbűvölt emberek exodusa ömlik az utcákra.
A Hagia Sofia jelenleg egy
mecset. De nem volt ez mindig így. A kupolás bazilikának tekinthető épületet
537-ben fejezték be Justinianus császár uralkodása alatt és csaknem ezer éven
át ortodox templomként működött, ezt követően kevés ideig katolikus
főtemplomként, majd újra ortodox templomként, egészen a város elfoglalásáig.
Miután az Oszmán Birodalom részévé vált, mecsetté alakították és majdnem 500 éven át mecsetként funkcionált. Ezt
követően múzeummá nyilvánították, majd 2020-tól újra mecsetként nyíltak ki kapui. Nevének
jelentése isteni bölcsesség. A Hagia Sofiába a narthexen (előcsarnokon)
keresztül lehet bejutni. Kötelező az ide illő öltözet: férfiak esetében a
vállakat és térdeket takaró ruházat, a nők esetében mindezek mellett valamilyen
sál használata, mellyel teljesen elfedhetik a fejüket. A főhajóba csakis cipő
nélkül léphettünk be. Ezekre nagyon oda kell figyelni, mert hanem könnyen
megsérthetjük a mecset rendszabályzatát.
A főhajóba lépve nem mindennapi
látvány tárult a szemünk elé. A hatalmas kupola (magassága 55.6 méter) ámulatba
ejtő, hihetetlen erővel nehezedett ránk. A kupola boltívekre és oszlopokra
támaszkodik, továbbá a körülötte lévő félkupolák erősítik. A szakrális teret
aranyozott mozaikok díszítik, és 40 ablak biztosítja a
természetes megvilágítást. Az iszlám hitvilágból hiányoznak a szentek és az
ikonográfiás ábrázolások. Ezek helyét kifinomult díszítő elemek, virágminták és
arab feliratú idézetek töltik ki, melyek a Korán szent idézeteit hirdetik. A
keresztény freskók nagy részét eltávolították, csak nagyon kevés maradt meg,
ezeket is eltakarták. A főbejárat két oldalán méretes márvány víztartók őrködnek,
a főhajón túl, pedig a gazdagon díszített mihráb, a mekkai Kába szentély
található. A szentélyt csak férfiak közelíthetik meg, a nők számára ez szigorúan
tilos. A főhajó jobb oldalán a világ köldöke található, az írások szerint ezen
a helyen koronázták a bizánci császárokat.
Páratlan élmény volt elidőzni
ebben meghitt és felettébb csendes környezetben. Sokan a puha szőnyegen
foglaltak helyet és onnan nézték a szédítő mennyezetet. Úgy gondolom, nincs lélek
a földön, akit ne bűvölne el. A müezzin imára hívott, lassan menni kellett. Ilyenkor
a látogatási idő véget ér és csak az iszlám hitűek (muzulmánok) maradhatnak a
páratlan mecsetben.
- o - o - o - o - o - O - o- o - o - o - o -
„Ha csak egyetlen pillantást
vethetnénk e világra, Isztambul az, mit látni kell”, vélekedett egyszer
Alphonse de Lamartine, francia író és költő. Mennyire igaza volt. Isztambul
nemcsak a modern nyugatot és a hagyományőrző keleti birodalmakat kapcsolta
össze. Ez a város ennél sokkal több, hiszen a világ nemzeteinek szintézise és
ősi kultúrák lebilincselő olvasztótégelyévé vált. Isztambul befogad, elbűvöl,
részévé tesz és mindig visszavár!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése