Duna-delta, vadregényes mellékutakon
Alig tudtam fejemre húzni a csukját. Szó szerint vágtattunk a szilaj hullámokon. A hátsófelem pattogott a szivacsozott deszkaűlésen és közben megállás nélkül arcomba csapott a megtört hullámok vízpermete. Az idegenvezetőnk és egyben pilótánk nevetve nyomta a pedált. Nem törődött ő semmivel, elvégre azt ígérte nekünk, hogy nem szokványos kirándulással lep majd meg minket. Fején sapka volt, szemét napszemüveg védte. Nyakig esőkabátban dacolt a süvítő széllel. Vele együtt hatan utaztunk a motorcsónakban, összenéztünk és mindenkiből kitőrt a nevetés, közben erősen kapaszkodtunk, valahol a Razim-tó háborgó vizein... Duna-delta vadregényes mellékutakon Alig múlt nyolc óra, azon az ominózus reggelen, amikor befutott a telefonomba egy várt, de mégis váratlanul ért üzenet: Tízkor indulunk! Öltözzenek melegen! Nem mondom, kellett egy-két másodperc, mire oszladozni kezdett a köd körülöttem. Foglaltunk ugyanis egy deltás kirándulást. Nem mo