Caserta: a királyi palota
...Pusztító hőség volt aznap. Legalább egy órába telt, amire elértük a park legvégét. Az utolsó szoborcsoportnál pihentünk meg, hátunk mögött vízesésként zúdult alá a medencébe a forrás vize. Egy pillanatig elidőztünk köperemén és közben próbáltunk minél többet magunkba szippantani a látványból. Nem hittünk a szemünknek. Napsugarak játszadoztak a víztükörben. A messzeségben pedig ott tündökölt, valahol a park másik végében, akár egy mesébe illő délibáb, a Casertai Királyi Palota, a Bourbon dinasztia monumentális büszkesége... Történetünk újra a Garibaldi vonatállomáson kezdődik és utazásainkhoz híven most sem zajlott zökkenőmentesen. Mondanom sem kell, hogy nem egy kényelmes padon ültünk és vártuk, hogy befusson végre a Casertába tartó vonat. Áh dehogy, inkább bevállaltunk egy olyan malőrt, hogy a ArteCard Campania kiváltása és a vonat indulása pár perc eltéréssel egyazon időpontra esett. Persze ezeket a szituációkat nem így tervezzük meg, de valahogy mindig íg