Görögország: Corfu

          Szent Ágoston a következő képpen vélekedett világunkról: A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el. Amikor először indultam el felfedezni egy távolabbi helyet, én ezt a könyvet fellapoztam. Pecsétet nyomtam a következő oldalra. És ahogy felültem az első repülőre, elindultam egy úton, mely visz mai napig tovább és tovább, mindenen keresztül, földön, vizen és levegőben...

          Az első nagyobb utazásom, ahogy az már a címből is kiderült, az ezer arcú Hellás földjére vezetett. Egészen pontosan Corfu szigetére, mely egy valóságos földi paradicsom Görögország észak nyugati szegletében. Egy zöldelő világ, ahol pezseg az élet és valósággal körül lengi a kultúra és a gazdag történelem.

          A másfél órás repülőút után, a sziget fővárosi repülőterén landoltunk, mely közel sem nevezhető egy hagyományos repülőtérnek. Valójában egy tengerre kinyúló földnyelvre szálltuk le, azt a látszatot keltve, hogy felettébb extrém módon a tenger hullámzó vize lesz landolasunk szinhelye. A sikeres landolást követően, nem sokat időztünk Corfu városban, hanem nyomban útra keltünk Sidari-ba, ahol már várt ránk a szállás.

          Előljáróként hadd említsem meg, hogy Corfu dombozata nagyon változatos, így például a sziget északi részén a tengerparttól nem túl messze már egészen magas hegyoldallal is találkozhatunk. Az utak általában a helgyoldalban kanyargóznak, szerpentinek, éles kanyarok, parányi falucskák teszik még lehetetlenebbé és persze egy túrista számára még érdekesebbé a szigeten való közlekedést. Az út sokszor olyan keskeny, hogy nem fér el egymás mellett két nagyobb jármű, példa gyanánt két busz, így csak nagy nehézségek árán tudnak elhaladni egymás mellett. Ne is beszélve azokról a hajtű kanyarokról, amelyben egyáltalán nem látni hogy közeledik-e gépjármű a másik sávon, vagy mondjam úgy, hogy azon az egyetlen sávon, ahol közlekedik az egész forgalom. Persze a görögök ezt egészen egyszerű módon oldják meg. Dudálnak. És máris mennek. Figyelmeztetik a szembe jövőket, hogy vigyázzanak. És ez a módszer a látottak alapján beválik. Egy másik akadály a kisebb falucskák, ahol az épületek annyira ki vannak építve az út széllére, hogy számomra még máig kérdéses, hogy hogyan tud egy autóbusz elférni egy ilyen útszakaszon. Valósággal súroltuk a házak oldalát. Szóval Corfu városból eljutni Sidari-ba, fel vehet 1-2 órát, de ez a hosszú utazás egyáltalán nem unalmas. Hihetetlen módon kompenzál a szemünk elé táruló kifogásolhatatlan panoráma. Bal oldalt ott emelkedik a növényzetben gazdag hegyoldal, melyet a Kabócák búgó dala lengi körül, másik felől, olykor csak egy szikla peremén, a semmibe vesző végtelen tér, a partszakaszt nyaldosó hatalmas hullámok, az eget színező közeledő naplemente, és persze a közelben lévő albán partok homályos sziluettjei. Ez az az út, melynek végén megérkeztünk Sidari-ba.

          Sidari tulajdonképpen a sziget turisztikai célpontjainak északi bástyáját képezi, leginkább fiatalok álltal kedvelt üdülőváros. Természetesen nem maga a város teszi ennyire felkapottá a környéket, sokkal inkább a lenyűgözően változatos partszakasz. Úgyanis itt található a sziget egyik legszebb partvidéke, a Jón tenger által korbácsolt Canal d'Amour.

          Canal d'Amour

          A Szerelmesek csatornája, a sziget egyik legnépszerűbb látványosságát képezi. A legenda úgy szól, hogy azok a szerelmes párok, akik együtt úsznak a csatornában, örökre együtt maradnak. A Canal d'Amour egy bizonyos csatornának a neve, viszont a partszakasz nemcsak egy, hanem több más hasonló csatornát is tartogat a látogatóknak. A látvány egyedülálló. A sárga sziklaszírtek, a kristálytiszta víz, a vakító napsütés és persze az idilli hangulat, mely körül lengi a vidéket, mind részét képezik ennek a csodának. Tiszta, homokos partok, fürdésre ideális öblök, partmenti kávézók és bárok. A kanálisok mentén messze be lehet úszni a tengerbe, egészen a nyílt vizekig és számos kisebb barlangnyílás várja a felfedező természetűeket. Amíg nappal kiválló napozási lehetőségeket kínálnak a sziklaszírtek vízvájta párkányai, addig az este közeledtével csodás naplementének lehetünk szemtanúi.

 

    

          Paxi és Anti-Paxi

          Paxi és Anti-Paxi két különálló sziget Corfutól nem messze délre. Paxi a nagyobb sziget, a béke szigete. Anti-Paxi a kisebb és neve természetesen a béke ellentétét hangsúlyozza. A két kis szigetet sétahajóval lehet megközelíteni többek között Corfu város kikötőjéből. Az út egy egész napos kirándulást vesz ígénybe, de mindenképp megéri. Arrafelé érdemes a sétahajó tetején helyet foglalni, csodás kilátás minden irányba. Végig haladtunk Corfu partjai mentén, egyedi panoráma nyílik az óváros épületeire, várfalaira és várromjára, a hegyoldalban megbújó Sziszi kastélyra és nem utolsó sorban a kikötőkben sorakozó impozánsabbnál impozánsabb yachtokra. Mindenképp ajánlott kalap, sál és naptej használata, mert a hőség, főleg a visszaúton elviselhetetlenné válhat.

          Paxi és Anti-Paxi két gyönyörű kis sziget, híresek a szebbnél szebb partokról, a víz különlegesen kék színéről és hihetetlen tisztaságáról. Meredek sziklafalak emelkednek az ostromló habokból és rejtve megannyi kék barlangot, melyeket sétahajóval lehet megközelíteni.

          Anti-Paxi közelében általában megállnak a hajók és innen a turisták kedvükre úszkálhatnak a kristálytiszta vízben. 5-10 méteres mélységekig is simán le lehet látni. Akik kimerészkednek a partra is, megtapasztalhatják, hogy a part itt simára csiszolt fehér kövekből áll. A víz meleg és annyira sós, hogy könnyedén fenntart, így mondhatni veszélytelenül lubickolhatunk a paradicsomi környezetben.

          Elhagyva Anti-Paxit, és tulajdonképpen megkerülve a szigetet, a visszaúton közelítsük meg Gaiost, Paxi parányi városát. Kellemes kisváros, barátságos emberek, hívogató éttermek és persze a házi készítésű fagyit kötelező megkóstolni!

          Az út visszafele mondhatni forró. Ajánlott inkább a hűvösebb alsó részben meghúzódni. A hajó legénysége és az idegenvezetők általában dinnyével és vízzel töltött luficsatával próbálja hűteni a vendégeket. A játék lényege egyszerű, meg kell támadni a mellénk szegődő másik sétahajót. Ők majd ugyanúgy támadni fognak. Érdemes részt venni, jó móka a tikkasztó hőségben.

          Közeledve Corfu nagy kikötőjéhez, részesei lehetünk újra a város csodás panorámájának.

          Kerkyra

          A legenda úgy szól, hogy hajdanán a vizek nagy istene, Poszeidón, beleszeretett Kerkürába, egy gyönyörű nímfába. A nímfát elrabolta szüleitől, majd szerelmük jelképéül egy eddig nevetlen kis szigetet, a mai Corfu-t, a nímfa után Kerkürának keresztelte. Boldogságuk gyümölcséből egy fiú született, akit Phaiaxnak hívtak. Tőle származnak a sziget lakói, a phaiakeszek. Kerküra latin fordításban Corfu-t jelent. Corfu viszont nemcsak a sziget neve, ugyanis a fővárost görögül Kerkyrának hívják, azaz Corfu városnak, angolosan Corfu Town. A város védőszentje pedig Szent Spiridon, aki a legenda szerint nemcsak a törököktől de még a pestistől is megvédte a sziget lakóit.

          Az elbűvölő Kerkyra, a világörökség része, melyet a színes házak, a pezsgés és nem utolsó sorban az óvárosok különleges jegyei jellemzik. Bár vannak kisebb terek és parkok, az óvárost inkább a szűk, ide-oda kanyargó utcácskák teszik izgalmassá. A házak alatt utcai árusok, kávézók sorakoznak. Szuvenírek egész tárháza fogadja a bámészkodó turistákat. Érdemes ellátogatni a Szent Spiridon templomba, illetve megéri felkutatni a régi és az új vár romjait is.

          Akik nem a fővárosban, hanem a sziget valamelyik távolabbi üdülővárosában szálltak meg, se nagyon csüggedjenek, hiszen számos szigetkörútra van lehetőség, melyek során nemcsak a Kerkyrát, hanem a sziget még számos más látnivalóját is megnézhetik. Ennek az Island Tour-nak nevezett kiránduláson vettünk részt mi is, melynek következő csodás állomása a szépséges Achilleion.

          

          Achilleion

          Achilleusz, a görög hős mindenki számára ismerősen hangzik. Homérosz eposzának, az Iliásznak, neves alakja, aki Trója ellen harcolva vesztette életét. A sebezhetetlen Achilleusznak egyetlen gyenge pontja volt, a sarka, mely menthetetlenül okozta vesztét. A messzenyilazó Apolló vetett véget életének, a trójai Parisz képében.

          Ennek a lebilincselő történetnek, és magának Homérosznak volt elkötelezett rajongója az osztrák-magyar monarchia uralkodónője, Erzsébet királyné. Ebből a páratlan kapcsolatból pedig megszületett a szépséges Achilleion.

          Az Achilleion tulajdonképpen egy palota, mely Sissi királyné nyári rezidenciájaként szolgált Corfu szigetén. A palotát a XIX. század végén építették, egészen pontosan 1889-1891 között. A palota stílusa természetesen Achilleusz témáját járja körül, ezzel áldozva a görög hős nagyságának. A hófehér palotát egy csodálatos park veszi körül és melléje természetesen egy tengerre nyíló kilátó is dukál. Mindenképp érdemes felkeresni.

          Paleokastritsa

          Ha valaki Corfura utazik, semmiképp ne hagyja ki. Paleokastritsára kötelező ellátogatni. A helyszín páratlan élményt biztosít mindenki számára. Lélekzetelállító kilátás várja az ide utazó turistákat. Ez a sziget legpazarabb partszakasza. Sziklaszírtek, megannyi öböl, köves és homokos partok egyaránt. A város a hegy oldalán nyúlik végig, sokszor szédületes magasságban. Az ide látogatóknak mindenképp ajánlom a Golden Fox éttermet, itt a legszebb a kilátás. A várostól nem messze, még fennebb a hegyekben, a Lakones falvak találhatóak, ahova a legkeskenyebb és legkacskaringósabb útszakasz vezet, mindenképp egy maradandó élmény lesz.

          Az öblök számos kikötőnek és szebbnél szebb strandoknak adnak otthont. Továbbá kiválló hely búvárkodásra vagy éppen kipróbálni a Yellow Submarine-t, mely a búvárkodáshoz hasonló élményt fog majd nyújtani. Ugyanakkor fontos tudnivaló, hogy Paleokastritsán fenn áll a veszély, hogy a hideg áramlatok miatt, egyik napról a másikra óriásit zuhanhat a tenger hőmérséklete. Így a kinti 40 fokos kánikulához akár 15 fokos víz is tásulhat. Nem túl jó kombináció. Erre érdemes odafigyelni.

          A másik fontos látnivaló a Paleokastritsa-i kolostor, mely a tengerből kiemelkedő egyik sziklaegyüttes tetején pihen. Nagyon kellemes hely, és gyönyörű a kilátás.

          A Corfuról szóló beszámolóm lassan a végéhez ér, egy örök élmény marad számomra és mindenkinek csak ajánlani tudom, ezt át kell élni!

          Búcsúzóul érdemes részt venni a Görög Est-en, mely egy opcionális különprogram, ahol tradicionális ételekkel, italokkal kényeztetik az odalátogatókat, továbbá a zorba lépéseit is elsajátíthatják.

          Aki inkább a bulizás miatt utazik Corfura, annak érdemes Kavos-ban szállást foglalni. Kavos a sziget legdélibb részén található és itt vannak a legnagyobb party-k.

          Ha pedig szeretnénk különlegességeket is hazavinni, ajánlatos ellátogatni a Koum kouat-ból, Corfu szigetének őshonos gyümölcséből, készített különlegességek boltjába ( egyben gyár is, hiszen ezeket a termékeket helyben készítik), ahol a gyümölcsből készített mindenféle étellel és itallal találkozhatunk: édességek, lekvárok, likőrök, de akár a gyümölcsöt is megkóstolhatjuk az eredeti formájában. Egyébb érdekességnek számíthat, az eredeti görög olívaolaj, olívabogyó, olívából és gránátalmából készített szappanok és persze a nemzeti ital, az Ouzo. A szigetkörút során, ezekbe a boltokba könnyen el lehet majd jutni.

          A beszámolóm a görögök csodálatos szigetéről itt most véget is ér, habár csak részben, hiszen a Corfun töltött nyaralásunk alatt ellátogattunk Albániába is, ahol részesei lehettünk az egyre jobban kiépülő albán partvidéknek és megcsodálhattuk a világörökség részévé fogadott Butrinti nemzeti parkot is. Tehát ez lesz a következő bejegyzésem fő témája. Érdemes legközelebb is velem tartani...