Belföldi Bakancslista - II. rész

 

B  E  L  F  Ö  L  D  I     B  A  K  A  N  C  S  L  I  S  T  A

II. RÉSZ

                    Románia központi területén hegycsúcsok szöknek a magasba és tenger vize mossa keleti határait. Extremitásai között azonban alföldek, dobvidékek és erdősségek tarkítják a tájat, amelyeket megannyi etnikum lakja. Mivel sokan lakjuk és mi mind sokfélék vagyunk, kultúrák és azok hagyományainak szövevényes amalgámja teszi hihetetlenül gazdaggá az országot. Építkézési, szokásbeli és kulináris átmenetek járultak hozzá azon városok felemelkedéséhez, amelyekben ma is élünk és otthonunknak tekintünk.

                    Gyerekkorom óta látogassuk az ország legszebb szegleteit és szerencsére, ez a kalandvágy a mai napig sem csendesedett el bennünk. Ez a cikksorozat lesz hivatott arra, hogy ezt az élménytárat megossza veletek. Azokat a természeti látnivalókat, kulturális helyszíneket és városokat, melyeket megéri meglátogatni. Megemlítendő azonban, hogy ez a sorozat nem a politikai nézeteltérésekről, infrastrukturális problémákról és egyéb turisztikai hiányosságról fog szólni. Egyszerűen csak mindarról, amit a természet kínál és amit a kulturális sokszínűség hátrahagyott nekünk.

                    1.  K A S T É L Y O K,  V Á R A K,  V Á R T E M P L O M O K

                    A SZÁSZALMÁDI ERŐDTEMPLOM

                    Szászalmád (Alma Vii) egy picinyke falu. Lélekszáma nem haladja meg a kétszázkilencvenet. Muzsna községhez tartozik. Ez itt Szeben megye. A falu tényleg olyan kicsi, hogy átlátni rajta, de megvan az az eredeti bája, amit Berethalom már régen elveszített. Az itt élők, még mindig állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkoznak, ahogy régen is, olvastam később utána. Lassú folyó medrében halad itt az élet. Nevének eredetére nem találtam túl sok utalást, de ha egyik legendának hinni lehet, akkor egy Alma nevezetű fiatal lányról kapta a nevét, aki a tatárjárás idején megszervezte a falu védelmi rendszerét. A falubeliek egyébként tényleg tartottak egy lehetséges támadásoktól, erről mesél az igen jól megtervezett és kivitelezett négytornyú erődtemplom. Bár nincs feljegyzés arról, hogy valaha is megostromolták volna a templom falait, meglehetősen sok figyelmet szenteltek annak védelmére. Támadások hiányában, a falakat szabdaló bástyákat többnyire gabonaraktárként és éléskamraként használták fel. A gerendákon még mindig látni a családneveket, így jegyezték meg, hogy kinek a szalonnája csüng a belépő feje felett.

                    Az erődtemplomot, nemrég felújították. A felújítás során csakis hagyományos helyi építőanyagokat és technikákat alkalmaztak. A kitartó és precíz munka meghozta a gyümölcsét, hiszen a megőrzés és adaptív újrahasznosítás kategóriában, a szászalmádi erődtemplom nyerte meg az Europa Nostra közönségdíj online szavazását.

                    Tapasztalataimról itt olvashatsz: Szászalmád, ahol életre kelt egy erődtemplom

                   2.  T E R M É S Z E T I   L Á T N I V A L Ó K

                    ALSÓRÁKOSI KALANDOK

                    Az Alsórákosi természetvédelmi terület az itt lejátszódott vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően kialakult természeti látványosságokról híres. A térség rögtön három igazi különlegességet is kínál a kalandvágyóknak: a vöröses színben játszó, mondhatni marsi körülményekre hasonlító vulkáni kráter és annak salakkúpja, a templomi orgonák sípjaira emlékeztető hatalmas bazaltoszlopok, valamint a különleges zöld színben játszó Fenyős-tó.

                    A kráter belvilágát marsi környezet jellemzi. A talaj vöröses, narancssárgás, zömében kopár, habár néhol teret hódított a zöld fű és akadnak bokrok, cserjék és kisebb fák is a kúp körül. A kráter belső oldalán néha beomlik egy-egy kisebb szikladarab, porfelleget hagyva maguk után. A táj kietlen, csendes, de mégis van benne valami megfogó, valami igazán elbűvölő.

                    Innen nem túl messze, egészen a közelben, vékony, magasba emelkedő, ám annál robosztusabb, jólmegtermett óriások őrködnek a hegyoldalban. Éppen ide tartunk, az alsórákosi természetvédelmi terület szürkés-feketés bazaltoszlopaihoz. Egy újabb furcsasága e különleges világnak.

                    A bazaltoszlopok tőszomszédságában a Fenyős-tó található. Román elnevezése azonban véleményem szerint sokkal találóbb, és persze sokkal beszédesebb is. Lacul Smarald, azaz Smaragd-tó. Bizonyára a tó gyönyörű zöldes színe ihlette elnevezőjét.

                    Az alsórákosi kalandokról itt olvashatsz bővebben: Alsórákosi kalandok

                    3.  V Í Z K Ö Z E L B E N

                    A SZENT ANNA-TÓ

                    Sepsibükszád központjában eltértünk jobbra, a hegyek irányába. Sok emlék fűz e tájhoz, melyeket oly mélyen beitták már bőröm barázdái, akár az esőcseppeket nyaldosó, kiszáradt föld, kérges háta. Most azonban alszik minden, csend honol, hó és zúzmarás fák. Az erdő sűrűjében szerpentin vezet fölfele. Félúton elágazás fogad, jobbra az út Bálványos irányába tart. A mi utunk azonban balra vezet tovább, a hatosfogatú hintó legendája nyomán.

                    Talán igaz sem volt, hogy élt itt egy gőgös úr, kinek vára a hegy tetején állt, a Szent Anna-tó helyén. És talán az is csak egy primordiális álom, hogy a Csomád-hegység valaha rettentő tűzhányó volt. Ez az őrjítő lépték pont olyan megfoghatatlan, mint a Szent Anna-tó eredetmondája.

                    Gyerekkorom óta szántalanszor jártam már itt. Az év minden évszakában gyönyörű, de érdekes lenne akár minden hónapjában megtekinteni. Állandó mozgásban, átalakulásban van a táj.

                    A Csomád-hegység egy vulkanikus eredetű monstrum, és annak ellenére, hogy már többtízezer éve nem tört ki, a mai napig aktív vulkánnak tartják. A maar-vulkán, a láva és a csapadék találkozásából keletkező robbanás következtében kialakuló kráterképződmény, amely később esővízzel telik fel, ám a Mohos-tőzeglápként ismert északi krátert idővel magáévá tette a flóra és a fauna, kialakítva ezt a rendkívüli ökoszisztémát.

                    A másik kráter partjait azonban még mindig a Szent Anna-tó (a maar-tó, tengerszem) vize mossa (tengerszintfölötti magassága 946 m). Ez Közép és Kelet-Európa egyetlen vulkanikus tava. A tó partjáig egy rövidke szerpentin vezet, itt sétáltunk le mi is. Most csendes és nyugodt minden. Kevesen fordulnak meg itt. Évekkel ezelőtt itt üzemelt a környék legszebb strandja. Rengetegen jöttek fel ide csak azért, hogy a hűs vízben pancsoljanak, napozzanak, és hogy átússzák a tavat. Egy valóságos szabadidőpark volt, melynek lassan-lassan kezdtek jelentkezni környezetre káros hatásai. A Szent Anna-tó a Mohos Természetvédelmi Terület része és sikerült a káros tényezőket is többé-kevésbé kiküszöbölni.             

                    Bővebben a Szent Anna-tóról: A Szent Anna-tó

                   4.  K U L T Ú R A .   V Á R O S O K .   S Z A B A D I D Ő P A R K O K 

                    ASTRA PARK: MÚZEUM A SZABAD ÉG ALATT

                    Nagyszebenben többször is jártunk már. Óvárosát már rég megismertük és itt találtuk meg az egyik legszebb karácsonyi vásárt is. A város vonzerejétől azonban nehéz szabadulni és valamilyen láthatatlan szálon át, delejező ereje mindig visszacsábít.

                    A város külterületén, a Dumbrava rezervátumban, az álltakert tőszomszédságában található az Astra Hagyományos Népi Kultúra Múzeuma, Románia legnagyobb, műemléknek nyilvánított szabadtéri múzeuma. A park élethűen és a természet lágy ölén próbálja bemutatni az iparosodás előtti életet, hitvilágot, hagyományokat, házakat, műhelyeket és mezőgazdasági eszközöket, létrehozva egy valóságos falut, ahol igazán részévé válhatunk a hajdani hétköznapoknak. A közel százhektárnyi parkban, több mint 300 épület várja a látogatókat, beléphetünk a kapun, megnézhetjük az udvart, a házat. Sok esetben berendezett, otthonos lak fogad, és ha szerencsések vagyunk, még cirmos cicát is lencsevégre kaphatjuk, amint forró fürdőt vesz az ősz napfoltjaiban.

                    Lassú folyású, szokványos medrében hömpölygött az élet. És az igazán érdekes az volt, hogy az elmúlt idők hétköznapjait, mi magunk, a látogatók töltöttük ki. Mi lettünk a település lakosai. Az erdő alatt hosszan elnyúló falu csendjét bárányok és kecskék hangja töltötte ki, a baromfiudvarban kakas kukorékolt és a mezőn lovak legelésztek. Szél zörgette kukoricatáblák várták az aratás idejét és lusta vízimalmok pihentek a patak szélén.

                    A skanzen története hosszú időkre tekint vissza. Első ízben, 1905-ben létesítettek itt múzeumot, mely 1950-ig üzemelt. Ennek az újraélesztése volt az 1963-ban alapított múzeum, amely csak 1990-ben nyerte el mai elnevezését. Az első műemlék, amit a parkba hoztak, egy vízimalom volt, ezt követték a parasztházak és a mesterségek műhelyei. A nagy területen elterülő skanzen világa, kiterjed a halászatra, méhészkedésre, szőlőtermesztés kultúrájára, egyéb gyümölcstermesztésre, fafeldolgozásra, fémmegmunkálásra, fazekasság fortélyaira, textilfeldolgozásra, mezőgazdálkodásra, olajkészítésre, a népi architektúra jellemvonásaira és a művészeti ágazatokra egyaránt.

                    Egyébb tudnivalók a skanzeni látogatásunkról: Múzeum a szabad ég alatt

                    5.  H O T E L .   W E L L NE S S .   R E S O R T

                    GREEN VILLAGE RESORT

                    Dél körül érkeztünk meg Murighiolba. A település számunkra a szárazföldtől való elszakadást, a konfortzónánkból való kilépést és természetesen egy új, izgalmas kaland kezdetét jelentette. Egy teljes órán át a habokat szelve, dacolva a csalóka hullámzással, megérkeztünk utazásunk második állomására, ahol a Szentgyörgy ág és a Fekete-tenger találkozik. A település neve Deltaszengyörgy. Otthonunk pedig, az elkövetkező három éjszakára, a Green Village Resort lett.

                    Egy idillikus környezet, mely békét és nyugalmas áraszt magából. A resort hatalmas területe három zónára tagolódik: Lebăda și Pelicanul, Stârcul alb és az Egreta. Az Egretaban szálltunk meg, mely a resort legelszigeteltebb része és kimondottan felnőttek számára kialakított régió. A paradicsomi környezet már az első perctől kezdve magával ragadott. A luxus és a falusi táj finom kohéziója tárult elénk. Rurális miliő, de a kényelem minden kellékével, az urbánum szennyétől mentesen, ahol nincs más csak az anyatermészet. Itt nincs aszfalt, a falu kakaskukorékolástól hangos életének könnyed folyásával sodródtunk a holnap fele.

                    A Green Village Resort a pihenésről és a kényelemről szól. Határait földes utak, a Szentgyörgy ágra nyíló mólók, holtágak gazdag növény és állatvilága, csendes magánházak láncolata és a Fekete-tenger vadpartjai szegélyezik. A resort területét gólyafészkes, nádfedelű házikók és távolkeleti beütésű villák töltötték ki. Kedvünkre használhattuk a medencét és a jakuzzit, ha pedig valami sósra vágytunk, húszperces gyalogtávra hullámzott a Fekete-tenger. Nem a tömegturizmusról szól, itt pihenésre vágyó emberek szeretnének értékes időt eltölteni családjuk vagy éppen barátaik társaságában.

                    Részletek a Green Village-ről: Ahol a Szentgyörgy ág és a Fekete-tenger találkozik