Belföldi Bakancslista - III. rész

 

Belföldi Bakancslista

III. RÉSZ

                    Románia központi területén hegycsúcsok szöknek a magasba és tenger vize mossa keleti határait. Extremitásai között azonban alföldek, dobvidékek és erdősségek tarkítják a tájat, amelyeket megannyi etnikum lakja. Mivel sokan lakjuk és mi mind sokfélék vagyunk, kultúrák és azok hagyományainak szövevényes amalgámja teszi hihetetlenül gazdaggá az országot. Építkézési, szokásbeli és kulináris átmenetek járultak hozzá azon városok felemelkedéséhez, amelyekben ma is élünk és otthonunknak tekintünk.

                    Gyerekkorom óta látogassuk az ország legszebb szegleteit és szerencsére, ez a kalandvágy a mai napig sem csendesedett el bennünk. Ez a cikksorozat lesz hivatott arra, hogy ezt az élménytárat megossza veletek. Azokat a természeti látnivalókat, kulturális helyszíneket és városokat, melyeket megéri meglátogatni. Megemlítendő azonban, hogy ez a sorozat nem a politikai nézeteltérésekről, infrastrukturális problémákról és egyéb turisztikai hiányosságról fog szólni. Egyszerűen csak mindarról, amit a természet kínál és amit a kulturális sokszínűség hátrahagyott nekünk.

                    1. Kastélyok. Várak. Vártemplomok

                    PELIȘOR-KASTÉLY

                    A Pelișor, bár méreteiben jóval kisebb nagytestvérénél, szépségével, pompájával és ízléses berendezésével igazi kis mesevilágba varázsolja a látogatókat. A kastélyt 1899 és 1902 között építették és 1903-tól a trónörökös, I. Ferdinand és felesége, Maria, nyári rezidenciájaként szolgált. A kastélyt I. Károly építette a trónörökös számára, aki meglepő módon nem a saját fia, hanem testvérének, Leopoldnak, a legnagyobb fia, I. Ferdinand volt, ugyanis Károly királynak és feleségének, Elisabetnek, egyetlen lánya született, Maria, aki gyerekkorában meghalt. Ennek következtében I. Ferdinand lehetett a trónörökös, akinek feleségét csakugyan Marianak hívták.

                    Túl a családi labirintuson, a Pelișor egy igazi kincsesláda mindazok számára, akiknek affinitása a kastályok iránt túlmutat az átlagon. A pelișor messze elmaradt nagytestvérétől, ami  annak grandiózus mivoltát illeti, ugyanakkor sokkal otthonosabb, élhetőbb környezet a másik kastélyban látható hatalmas termek mellett.

                    A Pelișor összesen 99 helyiséget tudhat magáénak, teljesen modernizált. Berendezése és díszítettsége kissé szerényebb, véleményem szerint azonban ez inkább előnyére mintsem hátrányára vált, ugyanis a kisebb helyiségek, az alacsonyabb mennyezet, a visszafogottabb díszítő elemek és a szerényebb berendezési tárgyak mind hozzá járultak ahhoz, hogy sokkal barátságosabbá, otthonosabbá és ugyanakkor sokkal megfoghatóbbá, élethűbbé, és az átlag emberek számára is elérhetőbbé tegye.

                    A kastély leghíresebb helyisége, az Aranyszoba. A csodálatosan díszített szoba, nemcsak az arannyozott stílusa miatt kihagyhatatlan látnivaló, hiszen itt található a kastély legkülönlegesebb és egyben a legértékesebb látnivalója is. Itt dobbant utoljára a királyné szíve, és jópár évvel halála után, 2015-ben itt helyezték el szívét végső nyughelyére, a szoba közepén látható kis szelencében.

                    A kastély részletes leírásához kattints a teljes cikkre: Pelișor, a nagytestvér kisöccse

 

                    2. Természeti látnivalók

                    BÉKÁSI KALANDOK

                    A Covid alatt rengeteg belföldi úticélt újra felfedeztünk. Gyerekkori emlékek fűznek ehhez a tájhoz, viszont az évek gyors múlásával, bizony-bizony, kezdtek mind nagyon elhalványulni. Ezért is volt nagy élmény újra bejárni ezeket az utakat. A Covid egyik indirekt pozitív hozománya azt volt, hogy hazánk irányába fordultunk, és ugyanakkor önmagunk irányába is.

                    1950-ben elképesztő változásoknak volt szemtanúja és egyben elszenvedője ez a táj. Nemcsak a táj arculata, de a falvak és a lakosság élete is örökre megváltozott. Megépítették a gátat és 1960 nyarán elkezdődött a Kis-Beszterce vizének felduzzasztása. Falvakat telepítettek ki, otthonok estek a víz áldozatául. Ez lett az ország legnagyobb víztározója. Elhagyva a Békási-víztározót, az első település, ami utunkba esik, Békás. Itt ömlik a Kis-Besztercébe a Békás patak. És ahogy haladunk faluról falura, a patak folyásával szembe, a völgy egyre jobban összeszűkül. Aztán elérve a Békás-szoros száját, fejünk fölött a sziklák is összezártak, akár erdei úton az ernyős lombkoronák.

                    A szoros, számomra olyan akár egy élethű, 3D-s autósmozi. Kalandos és vadregényes. Éles kanyarokkal tűzdelt. A panorámatetőt súrolják a sziklaszirtek. Egy adott ponton, az ég szinte teljesen eltűnik, alig látni a Napot, csak egy keskeny sáv marad hátra, akár a Békás-patak mása, nedves sziklameder híján kirakva apró felhőkövekkel. A Hagymás-hegység tektonikus eredetű szurdokvölgyét 1971-ben nyilvánították védetté. Jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A könnyen formálható mészkőhegységben bravúrosat alkottak a Békási-patak és annak mellékvizei. Barlangokat, szurdokokat és eget karcoló hegycsúcsokat (pl. a Kis-Cohárd – 1344 m) hoztak létre, karcsúsítottak hosszú évezredeken át.

                   A szoros kapuján kilépve, gyomorforgató szerpentin teszi még kalandosabbá az utazók útját. Ezek pont azok a kanyarok, amelyekben elfehéredett ujjakkal a kormányba kapaszkodsz és érzed, hogy így is szalad ki az autó a feneked alól. Ez itt már Hargita megye és nem messze található Székelyföld egyik leglátogatottabb természeti csodája, a Gyilkos-tó. 1837-ben a sok esőzés következtében, a Gyilkos-kő (1378 m) oldalában felhalmozódott agyagos törmelék lezúdult a hegyről és nekicsúszott a Cohárd hegy oldalának. A törmelék több patak útját is elzárta, így jött létre a Gyilkos-tó, az ország természetes torlasztója.

                    A teljes kalandért olvasd el az eredeti cikket: Békási kalandok

                    3. Vízközelben

                    A DUNA-DELTA

                    A Duna-deltában többször jártunk már, de valahogy mindig vissza húz a szívem. Nem tudom, hogy pontosan miért, de van valami ami egy láthatatlan pórázon tart és amikor már túl messze kerülök tőle, visszaránt. Lehet, hogy a természet. De az is lehet, hogy a csend. Mintha a veszély, a mindentől elzártság furcsa módon biztosítana számomra valami elképesztő biztonságérzetet. Butaságnak tűnik, igaz? Számomra is. A jelenség mégis valós.

                    Uzlina gyakorlatilag a delta közepén fekszik. A közlekedés szempontjából fontos csomópont, hisz itt halad át az a vízi autósztráda, mely a Sulinát a Szentgyörgy ággal összeköti. Így pont amennyire elszigeteltnek tűnik, furcsa mód ugyanolyan forgalmas hely is. A körülötte lévő tavakat indultunk el felfedezni, név szerint a következőket: Uzlina, Durnoliatca, Isăccel és Isac. Mindentől távol, motorcsónakban egy idegen emberrel, valahol a delta közepén, szorongással és aggodalommal tölthetett volna el, én valahogy mégis inkább izgatott voltam, hajtott a kalandvágy, páratlan lehetőségként fogtam fel az egészet. És az is volt: egy életre szóló élmény, miközben értékes tapasztalatokkal gazdagodtam. Úgy gondolom, ahhoz, hogy igazán átérezhessük a bioszféra felbecsülhetetlen értékét és sebezhetőségét, ott kell lennünk, éreznünk kell az érintését, látnunk kell a rezervátum felettébb változatos növény és állatvilágát. Ekkor szembesülünk csak igazán azzal, hogy milyen veszteség érhet bennünket a fajok sérülésével vagy éppen kihalásával. Otthon a fotelből is védhetjük a természetet, de az igazi mellbecsapás akkor ér, amikor saját szemünkkel tapasztalhatjuk, hogy mit veszíthetünk el.

                    De utunkat mégis csak a tavakon pihenő többszáz pelikán tette felejthetetlenné. Első látásra, kicsit idomtalan, borzos, aránytalanul nagy csőrrel rendelkező madaraknak látszanak, viszont amikor hatalmas szárnyaikkal felemelkednek, rút kiskacsákból az ég hullámain kecsesen úszó égi jelenésekké manifesztálódnak. Ilyen közelről látni őket, igazán csodálatos és örökre maradandó élmény. A pelikánok égi tánca és békét sugárzó himbálózásuk a tavak tükörsima felületén, valami megfoghatatlan tisztasággal töltötte le szívemet. Megnyugtató volt nézni őket. Ha csak kevés időre is, de sikerült a külvilág ügyes-bajos dolgairól megfeledkezni. Csak a felbúgó motorcsónak dorombolása tudott kitérített a Duna-delta bűvöletéből.

                    Teljes kalanduk Simionnal: A Duna-delta bűvöletében

                    4. Kultúra. Városok. Szabadidöparkok.

                    SEGESVÁR

                    Segesvárnak nemcsak színes házai, hanem színes történelme is van. És ha a történészeknek hinni lehet, az ősidőktől fogva lakott a vidék. Jártak itt rómaiak, majd óbolgárok is, ám a város kézzelfoghatóbb történelme a 12. században kezdődött el igazán, amikor II. Géza szászokat telepített be a Nagy-Küküllő mentén. Így lett szász szék központja és kezdődött el egy nagyméretű építkezés, mellyel párhuzamosan virágzásnak indult a kézműipar. Segesvár török portyák áldozatául eső, ostromokat elszenvedő, tűzvészektől szenesedő, sokat látott fantasztikus város, melyek legendáiról lépten nyomon suttognak az elbűvölő színes házak.

                    Ha valaki igazi középkori fellegvár hangulatra vágyik, akkor mindenképp Segesvár. Akaratunk ellenére is becsöppenünk egy szépen felújított, élettel teli, középkori környezetbe. A macskaköves főtér hátán néhány lombhullató fa tart árnyékot a nyári hőségben. Kávézók asztalkái, napernyők, fából készült padok és kézműves boltok lehelnek bele életet. Magát a főteret, színesebbnél színesebb házak fogják közre, és ahogy a hajnali napsugarak villámgyorsan körbejárnak, sziporkázik tőlük a várnegyed. Az év nagy részében turisták lepik el a várost, de amikor beköszönt a tél, a fellegvár elnéptelenedik, a hó megtelepszik a szűk utcácskákban és teret hódít a csendes, nyugodt és szívemhez oly közel álló hamisíthatatlan várhangulat. Mivel a történelmi központot most is lakják, a téli napoknak köszönhetően betekintést nyerhetünk a várlakók mindennapi életébe is, mely a nyári időszakban, turisták tömegében, eléggé háttérbe szorul.

                    A főtérről számos utca nyílik, rögtön jobbra egy széles út vezet a fából készült, fedett Diáklépcsőig, onnan pedig Hegyi-templomhoz, a Várhegyre; szemben, a Szarvas-ház és a Velencei-ház között, a híres Óratoronyhoz juthatunk; balra pedig hangulatos és életvidám kis utcácskák nyílnak a Petőfi szoborig. Az óváros, Közép és Kelet-Európa egyik legjobban megőrzött középkori várkomplexuma, így nem véletlen, hogy már 1999 óta az UNESCO Világörökség része.

                    Olvasd el a teljes cikket és tudd meg, hogy még milyen látnivalói vannak a fellegvárnak:

                    Segesvár, a színes házak otthona

                    5. Hotel. Wellness. Resort.

                    CRYSTAL HOTEL

                    A hideg évszakok idején, amikor gyakran áztat az eső és nagy pelyhekben hull a hó, goromba az időjárás és végtelenül sok törődésre vágyik testünk és lelkünk, nem tagadom, hogy néha kutató üzemmódra áll az antennám és amint tehessük, becheckolunk egy wellness szállodába. Mivel szeretünk új helyeket felfedezni (kivéve ha találunk valami nagyon jót), a wellness szállodák meglátogatása nemcsak kimondottan a pihenésről és lazításról szól, hanem összekapcsoljuk kisebb-nagyobb sétákkal is, hogy felkeressük a közeli látnivalókat. Igaz, Szovátán már jártunk többször is, de a wellness hotelek szempontjából, mindeddig még kiaknázatlan maradt.

                    Szováta Maros megyében található, Marosvásárhelytől 60 km-re és alig egy kőhajításnyira Parajdtól, meg Korondtól. A székely sóvidék központja, Európa szinten pedig híres üdülőváros. Bár mi Sepsiszentgyörgy irányából Héjjasfalvánál tértünk le, árkon-bokron átkelve, Szováta megközelíthető Udvarhely irányába is, átkelve a Hargitán.

                    A 2023 derekán átadott szálloda, a legújabbak között számon tartott wellness központ Szovátán, s bár ennek csak később jártam utána, már érkezésünk napján feltűnt, hogy ezeket a falakat még nem rágta meg az idő vasfoga, sőt mit több, olyannyira új, hogy még meg sem kóstolta. Egy modern, tiszta és ízlésesen berendezett szállodával szembesültünk, ahol kedves személyzet fogadott, kellemes környezet és puha moquette. A szállodához tartozik egy tágas parkoló is.

                    Egy átlagos, franciaágyas, szobát választottunk, melynek 20 és egynéhány négyzetmétere tökéletesen tudta biztosítani azt a kényelmet és otthonos közeget, amire pontosan vágytunk. A szobában maradt hely az előzőleg, ingyenesen igényelt kiságynak és persze a babaágyként szolgált, a babakocsiról lefejtett mózeskosárnak is. A szobára inkább a kellemes, barátságos, meleg színek voltak a jellemzőek, nekem kimondottan tetszett a levélmintás tapéta, de nem kevésbé nyűgözött le a letisztult, egyszerű, inkább minimalista húrokat pengető, zuhanyzós, modern fürdőszoba sem.

                    A hotelben volt egy elkülönített gyermeksarok (Kids Play Area), ahol babzsákok, építőkockák, plüss állatkák, és háromkerekű biciklik álltak a rosszcsontok rendelkezésére, hogy a fölös energiájukat felemészthessék. A Wellness részlegen pedig egy nem túl nagy, de annál barátságosabb, vizet spriccelő, különböző tengeri figurákkal ellátott gyermekmedence várta a pancsolókat.

                    A hotel wellness és spa részlege az alagsorban található és bár lehetne tágasabb és kevésbé zsúfolt, a szálloda méreteihez képest, szerintem pont ideális. Magába foglal egy nagy medencét, melyhez csúszdák és pezsgőfürdő is tartozik, a már említett gyerekmedencét, egy sós-vizes medencét, hideg és meleg vizes Kneipp taposót, három száraz szaunát (Bio, Finn és Infra), egy gőzkabint, egy hideg vizes merülőt, valamint egy kinti medencét csúszdákkal. A részleghez tartozik még sószoba, edzőterem, egy elkülönített rész a masszázsterápiának, pihenőszoba és a pool bár, ahol kedvünkre elfogyaszthatunk egy koktélt vagy akár az ebédet is.

                    Wellnessezés mellett azonban érdemes felkeresni a környék látnivalóit is, olvasd el a cikket, tudj meg többet Szovátáról: Szováta: Crystal Hotel