Miért nem menő belföldön utazni?

 

Miért

nem menő belföldön

utazni?

            Már nagyon sokszor elgondolkodtam azon, és az elmúlt napokban még inkább, hogy miért sugárzik a környezetemből állandó jelleggel az, hogy nem menő belföldön utazni? A kérdés nagyon szöget ütött a fejemben és logikusan átgondolva, megpróbáltam megtalálni azokat az okokat, amelyek arra késztetik ismerőseimet és nemcsak, hogy szabadidejük túlnyomó részét külföldön töltsék. A válasz azonban nem is olyan egyszerű, mert arra jöttem rá, saját tapasztalataimmal is kiegészítve, hogy ezt a jelenséget számos tényező együttes hatása okozza.

            Belföldön utazni - drága, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy aki megteheti, inkább külföldre utazik elkölteni a nyaralásra megtakarított pénzét, még annak ellenére is, hogy összességében többet fog költeni, mert az elköltött pénz és az élmények aránya sokkal kiegyensúlyozottabb, mint itthon, belföldön. Ebben teljesen egyetértek, az árak nagyon elszaladtak, a legtöbb utazó pedig mérlegel. És ez abszolút jogos. Nagyon sok belföldi üdülővárosban, és most gondoljunk a tengerparti övezetre, az ár-érték arány nagyon megbillent. És itt dönti el egy utazó, hogy sokkal jobban megéri külföldre utazni, ahol a kevesebbért többet kapok. Tökéletes példa a tengerparti övezet, ahol főszezonban nyaralni csillagászati áron lehet és mit kapunk cserébe? Egy szépen megmunkált, ám üres ékszeres dobozt. Ezt nevezik másképp zsákbamacskának. A belföldi tengerpart nem rossz, csak túlértékelt. Ezért utaznak el sokan inkább a szomszédos országokba, például Bulgáriába, mert ott nemcsak olcsóbb, de szebb is, különlegesebb és adott esetben még látni is többet fogunk. Kevesebb költség, több élmény. Ár-érték arányában teljesen jó. Ha a kirándulás jól telt, elégedettek vagyunk, és már az árát is jobban elfogadjuk. Belföld drága, általában nem vagyunk megelégedve és természetesen ebből fakadóan úgy érezzük, hogy itt elkölteni a pénzünket, nem érte meg. Hasonló a helyzet a wellness szállodákkal is. Sok esetben nagyon drágán akarnak eladni valami olyant, amiről már előre tudjuk, hogy nem fogja megérni. Sokszor mégis belevágunk. Miért? Mert nincs választék, azaz nincs konkurencia. Ha nagyobb a választék, kisebbek az árak, mert mindenki megszeretne élni. Az itthoni wellness szállodákkal az a baj, hogy jóval kevesebb van, mint például Magyarországon. Itthon az árak nagyon elfutottak. Ha pedig kicsit átlátjuk a helyzetet, inkább választjuk a hosszabb utat és wellnessezunk szinte fele árért a határvidéken. A távolabbi utazásokról, ne is beszélve, ahol egy egészen más dimenzióba helyezhetjük a nyaralás élményét. A belföldi turizmus megítélésén az utazási jegyek eltörlése is mély nyomot hagyott. Mivel azokat csak itthon lehetett elkölteni, felszámolásukkal a belföldi foglalások száma mélyrepülésbe fogott. Igaz, ez egy intő jel is egyben arra, hogy hogyan ne promováld a belföldi turizmust. 

            Ennek ellenére, mégis úgy gondolom, hogy mégsem szabad teljesen hátat fordítanunk az itthoni turizmusnak, kár lenne kihagyni mindazt, amit belföldön láthatunk. A megoldás inkább az lenne, hogy megpróbáljunk költséghatékonyabban utazni, kirándulni. Például legyen fontosabb a látnivaló, mint a körülmények. Nem kell azért ötcsillagos szállodában megszállni, hogy jól érezzük magunkat. Sokszor nem valahova eljutni a drága, hanem a cukormáz körülötte. Ha ebből a meggondolásból indulunk neki egy utazásnak, költséghatékonyabban és ugyanakkor élményekkel tele térhetünk majd haza.

            A kedvességet itthon - nem ismerik. Ami engem a belföldi turizmussal kapcsolatosan leginkább zavar, az az alázatosság, az emberség és az ebből fakadó kedvesség teljes hiánya. Tisztelet a kivétel, mert hogy ilyenre is bőven van példa. De összességében, az én személyes tapasztalatom az, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül, hogy az anyagiak részét is jobban elfogadom, ha kedves a személyzet, ha megpróbálnak a kedvedbe járni (nem gondolok nagy dolgokra: például szép napot kívánnak) és ha nem próbálják valamilyen okból kifolyólag felsőbbségüket éreztetni, bár ezt sosem értettem, hiszen ha jól át gondoljuk, egy szolgáltató a fogyasztói rétegből él és nem fordítva. Ennek ellenére, belföldön, szeretnek átnézni, lenézni az embereket, minden ok nélkül. De hogy miért, ezt a mai napig nem tudtam megfejteni. Ezzel ellentétben, külföldön a turistát megbecsülik. A kedvében járnak. És nem feltétlenül azért, mert várnak cserébe valamit. Nem véletlenül mondják, hogy mindenhez fel kell egyszer nőni, és hogy sok mindenhez nincs még kultúránk. Nagyszebenben volt, hogy egy múzeumba zárás előtt egy órával érkeztünk meg. Amikor a jegypénztárban meghallotta a hölgy, hogy mi most jegyet akarunk venni, majdnem felrobbant mérgében. Jelzem, nem egy Louvre méretű múzeumról van szó és értékben sem egy olyan kategóriáról, hogy ne lehessen megcsodálni egy óra alatt. De nagyon kiakasztottuk a hölgyeményt. Egy olyan városban mint Nagyszeben, nem ezt várja az ember. Persze itthon is volt számos pozitív élményünk. Ilyenkor megmutatkozik, hogy ki az, aki szívvel próbál megélni a turizmusból (rengeteg Boutique hotel és Tiny House tulajdonos, akik megpróbálják mindenből a legjobbat kihozni és minőséget nyújtani) és ki az, aki az egészet csak muszájból csinálja.

            Nem tudjuk, hogy mit veszítünk. A probléma azonban szerintem sokszor máshol keresendő. Hiszen rengeteg tehetős ember él itthon is. Ők mért nem utaznak belföldön? Egyik oka az lehet, hogy nem tájékozódnak a belföldi látnivalókról, vagy pedig egyszerűen csak szemet hunynak felette? Vagy az ego nem engedi? Ezen sem csodálkoznék. Miért? Mert a hírportálok nem azt reklámozzák, hogy fedezd fel a Szászalmádi vártemplomot, hanem hogy látogass el a Maldive-szigetekre. És ez mennyivel kívánatosabb, hát nem? Valahogy mindig valami olyanra vágyunk, ami elérhetetlen vagy pedig nehezebben megvalósítható. Pedig lehet hogy több élménnyel gazdagodnánk, ha saját vágyaink és nem pedig mások hóbortjai vezérelnénk a gyorsan tova szaladó életünk során.

            Miről szól a reklám? Megtörténhet viszont az is, hogy egyes látnivalókat, városokat, nem promoválnak megfelelően. Lehetséges, hogy egy adott város vezetősége nem áldoz rá annyi pénzt és időt, mint amennyit az megkövetelne. Vagy egyszerűen nem adnak a turizmusra. Nem fektetnek bele, nem látják benne a jövőt. Az is lehet, hogy inkább külföldnek reklámoznak. Külföldi turista pedig szemmel láthatóak sok van az országban és érezhetően több pénzt is költ itt el. Tehát a látnivalók nagyszerűségében kicsit sem marad el a többi ország nevezetességeitől, sőt! Bizonyos szempontból talán vonzóbb is lehet. A külföldi turisták szempontjából az ár-érték arány viszont fordított: anyagi helyzetükhöz mérve,  kevesebbet költenek és élmények sokaságával térhetnek haza. Egy másik észrevétel, hogy nagyon sok turistát, az autentikus, az eredeti állapotában megőrzött helyszínek vonzzák (középkori városok, vártemplomok, várkastélyok). Ilyenből pedig nagyon sok található az országban.

            Nekem ezeket az okokat sikerült összegyűjteni, ti hogyan vélekedtek minderről? Jártok belföldön kirándulni? És ha nem, akkor miért választjátok inkább a külföldi utazásokat?