A Fogarasi-várkastély

 

                A Fogarasi-havasok roppant monstrumai és az Olt hömpölygő vize közé szorult aprócska” földdarabot, Fogarasföldnek nevezik. Nemrég hagytuk magunk mögött a Persányi-hegyeket és az országút ezen a platón szalad tovább, Nagyszeben fele. A kristálytiszta égbolt és a szikrázó napkorong ellenére, a baloldali havas hegygerinc mégis dermesztő, csontig hatoló hideget sejtet. Nemsokára egy vakítóan szikrázó fényfolt tűnik fel a láthatáron: a Fogarasi ortodox katedrális aranyozott kupolája ez.

 

Fogarasi-várkastély ꘠

 

                Aki valaha is áthaladt a városon, abban mély nyomot hagyott a folyton javítás alatt álló, de soha be nem fejezett vállalhatatlan infrastruktúrája, és nem kevésbé a két évtizede épülő, gigantikus méreteket öltő ortodox katedrális, mint egy örökkévalóságra kárhoztatott projekt mintapéldánya. De van valami mégis, ami abszolút különlegessé teszi ezt a várost. Itt található ugyanis az ország utolsó, vizesárokkal rendelkező középkori várkastélya.

 


                Miután leparkoltunk és utazó családunk legújabb tagját is kényelembe helyeztük a manducában, elindultunk felfedezni a Fogarasi-várkastély minden zegét-zugát. Nem először járunk itt! Zselykének viszont az első. Mi pedig mindig találunk benne valamit, ami eddig elkerülte érdeklődésünket.

                Nem szokványos várról van szó! Nem épült meredek sziklafalak tetejére, sőt mi több, még magaslatra sem. A Fogarasi-várkastély a város szívében található, vizesárokkal körülvéve. A trapéz alakú várat jelenleg két fahídon közelíthetjük meg. A főbejárat kapuerőddel (barbakánnal) ellátott, ezen keresztül juthatunk át a 6-8 méter magas várfalon a várkertbe (emellett van egy másik bejárat is, amit utólag alakítottak ki, a második híddal szemben).  A külső várrésznek négy sarokbástyája van. A belső vár is trapéz alakú, viszont öt bástyával rendelkezik, ezek sokszögűek. Mindközül a legimpozánsabb a Vörös-torony, mely ötemeletes. A belső vár egyébként háromemeletes és egy boltíves kapun juthatunk be annak belső udvarába. A várkastély területén jelenleg egy nagyméretű renoválási folyamat zajlik. A projekt körülbelül három éve zajlik és lassan a végéhez közeleg. A renoválás során újra cserepezték és a várfalakat is megerősítették. Ezt sikerült úgy megoldani, hogy a várat eközben ne kelljen bezárni, így a projekt ideje alatt is látogatható volt.

 


                A várat a 14-dik században építették és fontos stratégiai támaszpont volt a Brassó és Nagyszeben közötti útszakaszon a tatárjárások és török hódítások idején. Több száz évig volt a havasalföldi vajdák hűbérbirtoka, ugyanakkor Hunyadi János is birtokolta, valamint két ízben is megostromolta Vlad Țepeș. Vitéz Mihály volt viszont az első, aki fejedelmi székhelyé nevezte ki Fogarast. Rövid uralkodása után, itt raboskodott felesége Doamna Stanca. A későbbiekben a vár a Habsburg-házhoz tartozott, majd a magyar, végül a román állam tulajdona lett. A vár jelenleg a Valer Literat Fogarasföldi Múzeum kiállításainak ad otthont.

                Belépve a belső vár belső udvarába, az épület egyik különlegessége, a késő reneszánsz stílusjegyeit hordozó loggia (oszlopokkal alátámasztott boltíves terasz vagy nyitott csarnok), mely az első és a második emeletet is ékesíti. Az első emeleten a kiállításokkal ismerkedhetünk, egy teljes kört írva le az épület mentén. A kiállítások fő témái a szász és magyar fazekasság termékei, továbbá a szász, magyar és román népviselet, valamint egyházművészeti remekművek. Ezek mellett több más terem, többek között fegyverkiállítás, kápolna és fejedelmi hálószoba is megtekinthető. A második emeleten a városi könyvtár, egy fogadóterem és a trónterem található címerekkel díszített színes ablakaival. A várkastély termei nagyon jó állapotban vannak, gondozottak, nem elhanyagoltak. Mindig meleg és kellemes légkör fogad. A múzeum alkalmazottjai pedig kedvesek és segítőkészek.

 


                A várkert és a várat körülölelő vizesárok környéke kiváló szabadidőprogram. Nagy sétákat tehetünk a vár körül, gyönyörködve nagyszerűségében. Téli időszakban nagyon szeles az idő és felettébb éles a levegő, ám amikor beköszönt a tavasz és a part menti szomorú fűzfák leveleket hajtanak a víztükörre, teret hódít a természet és nyoma sem maradt a téli ridegségnek. A meleg nyári napokban a várudvar megtelik élettel. A vizes árkot pedig a kastély őrei: vadkacsák, valamint fehér és fekete hattyúk népesítik be.

 
















 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy kirándulás, ami nagyon balul sült el

EPHESZOSZ, az ókori világ legnagyobb városa

Szeltersz