Gyula

Idén Húsvétkor sem ígértek túl sok jót a meteorológusok. De hisz ez mifelénk már megszokott, az esős idő elmaradhatatlan alapeleme az ünnepeknek, akár a gondos kezek által festett levélmintás, szalonnától fénylő, piros tojások. Emlékszem, gyerekkoromban minden locsoláskor térdem hajlatáig volt sáros a nadrágom. Most sem volt jó idő, havas eső hullt ételszenteléskor a főtéren. Erről azonban csak a világhálón értesültünk, ugyanis ahogy tesszük már évek óta, ha beköszönt az ünnepi szünidő, elővesszük a térképet és még az esős idő beállta előtt, bepakolunk és elutazunk a hosszúhétvégére. Ezen alkalommal, a szeles, ám napsütötte Gyulát választottuk!

- G y u l a -

Gyula leginkább a fürdőkomplexumáról, a Gyulai Várfürdőről ismert, ennél azonban sokkal több látnivalót tartogat. Korábban már jártunk itt, így volt szerencsénk megismerkedni a Várfürdő és az Aqua Palota nyújtotta szolgáltatásokkal, ám akkor nem fektettünk túl nagy hangsúlyt a város kulturális hagyatékára. Gyula történelmi és kulturális öröksége meglepően sokszínű, így az ünnepek alatt csak erre összpontosítottunk.

A határmenti település történelmi városrésze nem nagy kiterjedésű, így egy hétvége alatt többnyire felfedezhető. Az óváros szíve és lelke a Gyulai vár-tó és annak természetközeli környezete. Számunkra is innen indul a városnézés. A Vár-tó körzetében található a Gyulai vár, az Almásy-kastély és a Várfürdő is. A vártkertből kilépve, utunk a Kossuth utcán halad tovább, majd rátérve a Városház utcára, bejárjuk Gyula sétálóutcáját, néhány ígéretes kitérővel, érintve a Világórát (jelképezi a földet és a világ egységének szükségességét), majd a Kapus-hídon át a Szökőkutak terére érünk, ahol a lassú folyású sétálóutca a modern városrész tengerébe torkollik.

Almásy-kastély

Az idilli környezetben, platánok és tölgyek árnyékában pihenő Almásy-kastély a Gyulai várral szemben található, a Vár-tó túlpartján. Építésének pontos dátumát homály fedi, de a 19. század elején már biztosan állt. Vidéki kúriaként épült, de az évek során számtalanszor átépítették, hozzátoldtak, csinosítgatták, így építkezési stílusa is nehezen meghatározható. A II. Világháború után a kastély sorsa megpecsételődött, teljesen kifosztották, sokáig kihasználatlanul romosodott, de volt elmegyógyintézet és gabonaraktár is. A nehéz múltú kastélyra csak az ezredforduló után mosolygott rá a szerencse, egy nagyobb projekt során felújították, jelenleg állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont, rendezvény (Stefánia szárny)- és látogatóközpontként üzemel.

A kastélyt kifosztották, de pont ez teszi izgalmassá és különlegessé a látogatóközpont állandó kiállításait. Az épület berendezési tárgyai és egyéb más értékek nem maradtak fenn az utókor számára. A kiállítás megálmodói azonban egyedi módon próbálták meg rekonstruálni: korhű másolatokkal, interaktív megoldásokkal és egyedülálló nézőpontot alkalmazva tárják elénk a birtok lakóinak mindennapjait. A kiállításon fontos szerepet kapott a színfalak mögött zajló élet, ez a háttérben pöfögő gépezet. Betekintést nyerhettünk az inasok, a szolgálók, a szakácsok, a komornák és társalkodónők életébe is. Az ők szemszögükből láthattuk, hogy mit ettek a ház urai és úrnői, milyen volt az akkori higiénia, öltözködési szokásaik, mivel töltötték napjaikat, hová utaztak szabadidejükben, milyen viselkedési szabályok formálták a jó modort és az etikettet. És végső soron, a hierarchia létráján haladva, egy teljes képet kaphattunk minden kastélylakó életéről.

A kastély jegypénztáránál volt lehetőség “4 az egyben” jegyet vásárolni, amely tartalmazta az állandó kiállításokat, az időszakos kiállításokat, a török torony meglátogatását, ahonnan szépen belátható a környék, valamint a Gyulai-vár belépőjét is. Mindezt jutányos áron.

Gyulai vár

A Vár-tó fölött magasodó gótikus téglavár a város szimbólumát testesíti meg. A 16. századból származó, jó pár ostromot túlélő, soha be nem vett, végvárként is szolgáló építészeti remek, igazi unikumként kapott helyet a magyar történelemben. A várat felújították és számtalan beltéri és szabadtéri (várkert) programnak ad otthont. Több szinten és több mint 20 termen át nyerhetünk bepillantást a vár történelmébe. Látogatható a lovagterem, a kápolna, ahol a mai napig is tartanak keresztelőt és esküvőt, a működő kovácsműhely, a várbörtön és annak borzongató kínzófelszerelései, a várfal tetején végigfutó kilátó és persze a szédítő csigalépcsőn megközelíthető torony is. Húsvét alkalmával tojásfestés is volt a várban, hétfő fejében pedig tojáskeresést szerveztek a várkertben.

Ladics-ház

Kilépve a várkertből, a Kossuth utcán tovább haladva, körbenéztünk a tiszta és gondozott óváros nyugodt világában. A várost ünneplőbe öltöztették (piros tojás és fehér nyuszi figurák). Az utca és részben a fehér-Körös mentén számos építészeti remek (Szent Miklós katedrális, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságának otthont adó épület) mellett sétáltunk el. A Vízügy bal oldalán kezdődő sétálóutca szökőkutak csilingelésétől hangos, a közelben található a Nádi Boldogasszony Plébánia, szomszédságában pedig a híres Ladics-ház.

A II. Világháború után, ellentétben az Almásy-kastéllyal, a Ladics-ház egyszerű külleme sikeresen beépült a környező házak világába és nem keltette fel a fosztogatok figyelmét. Így csodával határos módon, a ház minden berendezési tárgya a lehető legjobb állapotában maradt fenn az utókor számára. Tulajdonosai ügyvédek és orvosok voltak, akik öt generáción át halmozták fel azt a felbecsülhetetlen örökséget, amely hamisíthatatlan képet fest a 19-20. század vidéki polgárság életéről. Igazi hagyaték!

Százéves cukrászda

A Százéves Cukrászda, a város egyik leglátogatottabb ékköve. És ha már a Ladics-házban jártunk, érdemes a szomszédságban beülni egy sütire. A cukrászdát Salis András cukrászmester alapította 1840-ben. Mai nevét 1952-ben kapta, de ha picit utána számolunk, már jócskán meghaladta a száz évet. A díszítő festésben gazdag falak, az eredeti biedermeier berendezési tárgyak, a fedeles cukorkásüvegek, a vitrines pult, a 32 sípos géporgona, a cukrászmúzeumnak átalakított régi cukrászműhely, fennmaradt kelléktárával együtt (gépi habverő, tortaformák, fagylalttároló stb.), egy igazán különleges birodalomba kalauzolják az édesszájúakat. Az isteni finomságokról már ne is beszélve!

                                                                                     - - - - - o - - - - -

            Számunkra most ennyi fért bele a hétvégébe, de Gyula számos más kikapcsolódási lehetőséget is kínál az idelátogatóknak. Aki szeretné tovább bővíteni kulturális látókörét, annak kiváló élményt nyújthat az Erkel Ferenc Emlékház és az Erkel Ferenc Múzeum. A híres zeneszerző ugyanis Gyulán született. Ha szeretnénk némi sportot is belecsempészni a hétvégébe, a város biciklivel is felfedezhető. De ha legszívesebben a kulináris élvezetek hajszolását szeretnénk tökélyre fejleszteni, a Húsvéti Gasztroséta vagy az év során megrendezett számos más fesztivál, ezekre is bőven nyújt lehetőséget!