Tordai-hasadék, alulról-felülről

           Legelső alkalommal nagymamámtól hallottam a Tordai-hasadékról, mint borzalmas élményről. valószínűleg nem a legjobb így elkezdeni egy bejegyzést, de mentségemre és az ő mentségére is szóljon, hogy felettébb tériszonyos, így neki tényleg nem volt egy sétagalop. Kéjutazás pedig végképp nem! Akkor még csak hírből ismertek a drótköteleket is, de most hogy már jártam ott, tényleg van benne valami félelmetes. Számomra azonban inkább kaland és merő izgalom volt.

          A Tordai-hasadék, Tordától nem túl messze, a Torockói-hegységben található. Az ország páratlan különlegessége és híres nevezetessége. A hely érdekessége, hogy tényleg úgy néz ki, mintha valami csapás által ketté hasad volta ez az irdatlan hegy. S bár legenda kering, miként választotta Isten ketté Szent István fohászára a hegyet, miközben a kunok elől menekült, a titok kulcsa valószínűleg mégis csak a kőzet milyenségében rejlik. Mivel mészkő hegységről van szó, így bátran beszélhetünk mészkőhasadékról, ennek következtében egyből következtethetünk rá, hogy hogyan is alakulhatott ki ez a páratlan természeti képződmény. A mészkő nem túl becses tulajdonsága, hogy könnyen formálódik vízmosás hatására, melyet a Tordai-hasadék esetében a Hesdát-patak testesített meg. Több mint valószínű, hogy kezdetben barlangrendszerek alakultak ki, melyek idővel beomlottak és így jött létre a ma ismert hasadék.

          A hasadék két oldalát égbenyúló sziklafalak és meredek hegyoldalak szegélyezik, gazdag növényzettel, csörgedező patakkal. Bejáratánál elrettentő példaként szolgálhat a gazdátlan gumicsizma, ám hadd jegyezzem meg, némi alapvető óvatosságot betartva, nem rejt különösebb veszélyeket a hasadék birodalma.







          A túra mondhatni könnyed erdei sétaként indul, ám a kalandvágyók sem kell csüggedjenek sokáig, mert a hasadék közepe tájától kissé izgalmasabbá válik a terep.















          Amilyen gyorsan beszűkült, oly gyorsan is tárta ki keblét a világra. Kiérve a hasadék Magyarpeterd-i oldalán, tágas, dimbes-dombos vidék tárult szemünk elé. Számunkra azonban csak most jött el a túra nehezebbik etápja, ugyanis hamar nekiveselkedtünk a jobb oldali lankás hegyoldalnak, hogy a hegytetőn végighaladva, a tájban gyönyörködve térjünk vissza kirándulásunk kiindulópontjába.












          Bár nem volt könnyű kimászni a perzselő napsütésben, mindenképp megérte az erőfeszítést. Páratlan kilátás tárult elénk. Láthattuk a Tordai-hasadékot madártávlatból is!


-o-o-o-o-o-O-o-o-o-o-o-


          Legközelebb a Bucsecs hegységbe utazunk, átvágunk a Zănoaga szoros vadregényes ösvényein, megcsodáljuk az ország egyik legtisztább vizéből fakadó Hét Forrás vízesést, majd kirándulásunk befejezését a Scropoasa-tó mesébe illő tájaival koronázzuk meg. Tarts velem legközelebb is! A legjobbakat!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy kirándulás, ami nagyon balul sült el

EPHESZOSZ, az ókori világ legnagyobb városa

Szeltersz