Várak célkeresztben

          Országunk térképét váraink sokasága rajzolja színessé. Mutasson bármelyik irányba is a szélkakas, legyen az észak, kelet, dél vagy nyugat, bármerre találunk legalább egy mesébe illő, hegyoldalban pihenő várromot. A várak világának sokszínűsége mindig is rabul ejtette szívemet és szerencsére nem kell egyáltalán messze menni, hogy szenvedélyemnek áldozhassak pici örömökkel. Országunk minden szeglete, de leginkább az Erdélyi-medence, számtalan várat számlál, és ezek mind csak arra várnak, hogy valaki csodálatra méltassa őket.

          Bejegyzésem főszereplői ezennel újra országunk várai lesznek, igaz már meséltem várakról az előző posztokban is, azok voltak az igazi mintapéldányai országunk várainak, azonban ahhoz, hogy új dolgokat tudjunk felfedezni, és annak érdekében, hogy újra átélhessük az újdonság meglepetését és lehengerlő varázást, úgy gondolom meg kell ismernünk azokat a várakat is, melyek bár nagyon jó állapotban maradtak fenn, de még nem elég népszerűek, vagy akár olyan várakat amelyek most is szerves részét képezik egy nagyobb városnak, sőt akár olyan várakat is, melyeket nemrég renováltak és látogatókra várnak, továbbá olyanokat is melyek talán sosem lesznek már felújítva, de egy hétvégi kiruccanás erejéig frissítően hatna lelkivilágunkra.
          Ennek fényében hadd induljunk el ezen a kacskaringós ösvényen, mely a várak kifürkészhetetlen birodalmába tart...


A Fogarasi-vár


          A Fogarasi-vár Fogaras város központjában, mondhatni a város szívének legközepén található, és máris elértünk ahhoz a ponthoz, amikor azt kell mondanom, hogy ez a vár a képzeletbeli várainktól eltérően nem egy hegyoldalon, sőt mi több még egy domb tetején sem fekszik. Feltevődik a kérdés milyen vár akkor ez, nem is igazi?


          Ez a vár azonban izzig-vérig vár, és rendelkezik még valami olyannal, amivel csak nagyon kevés közülük, mégpedig vizesárokkal, melyet a mai napig víz tölt ki és ha ez még nem tenné elég mutatóssá, a vizesárok lakói kacsák, fehér és fekete hattyúk alkotják. Kell ennél vadregénybe illőbb?


          A várat valószínűleg a 14. században kezdték el építeni, ugyanis 1456-ban már várként említik. A történelem során számos ostromot túlélő, egyik nemzet markából a másikba eső vár minden megpróbáltatás ellenére a mai napig is fennmaradt és a képekből majd látni fogjuk, hogy nem is akármilyen állapotban. Persze számos renováláson átesett, de ennek ellenére is, sok várral ellentétben, képes volt megőrizni hajdani küllemét.




          Ahogy már említette, a várat vizesárok veszi körül, ezen belül négyszögletű várfal, melynek minden sarkában egy bástya őrzi minden pillanatát. Áthaladva a várfalon, megcsodálhatjuk a vár épületét is, majd természetesen a vár belső udvarát és az épület termeit és tornyait is.





 








           A vár azonban mégis kívülről a leglátványosabb és ha körbesétáljuk a vizesárok mentén, remek képeket készíthetünk és még a hattyúkat is megcsodálhatjuk.
















Segesvár


          Segesvár az a vár, amelyben ma is él egy egész város! Noha csak jelképesen és mostmár inkább a városban él a vár, de talán mégis csak úgy a leghelyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy a város egy kisebb része a mai napig is a várfalakon belül él. És ha a történelemnek hinni lehet, ősídőktől fogva egy lakott hely. Városi jelentőségét azonban csak 1141 után kezdte elérni, amikor II. Géza szászokat telepített be. Szász szék központja lett és 1191-ben fából készült várát is elkezdték építeni. Ezt további építkezések követték és lassacskán így alakult ki a mai Segesvár igazi birodalma. Történelmi központja egyébbként 1999 óta a Világörökség része.


          A várat gyalogosan érdemes megközelíteni, hiszen egy kisebb séta, és máris fenn vagyunk a várfalak lábainál. Egyébbként nem véletlenül írtam, hogy egy kisebb város él a várban. Ez tényleg így van. A mai napig is élnek a várban, a házacskák nagyon szépen fel vannak újítva, regeteg a turista és egy igazán hangulatos légkőr lengi körül az egész várat.


          Miután átléptünk a várkapunk, egyből a várkert legfelső része fele vehetjük az irányt, ahová ez az érdekes, fából készült lépcsőház vezet. Odafentről a legjobb a kilátás, aztán miután visszatértünk a vár alsóbb részébe, ahonnan elindultunk, meghódítva a toronyórát, lehetünk részese a legszebb kilátásnak.





          Itt már a vár alsóbb részében vagyunk, a házak nagyon szépen fel vannak újítva, az óváros szíve. Érdemes céltalanul barangolni a házak közül, nagyon látványos. Nagyon színes és tele van élettel.







 
















          Itt látható az ikonikus óratorony, mely igazából a város szimbóluma is egyben, természetesen látogatható és érdemes is felmenni, egyrészt azért, mert falai között egy kisebb múzeum bújik meg, másrészt azért, mert csodás kilátás fogad bennünket a torony kilátójából. A torony kilátójának érdekessége, hogy kis táblácskák jelzik, hogy melyik irányban találhatóak a világ nagy városai, sőt mi több, azt is írja, hogy milyen messze találhatóak ezek a városok.


















Kőhalom vára


          Kőhalom vára egy olyan vár, mely nemrég lett felújítva, és ha távolról megfigyeljük, igazi mesébe illő vár. A Kőhalmi-vár, ahogy az egy vártól elvárható, a hegytetőn pihen és árgus szemekkel örködik az alatta elterülő város felett.


          A vár egyébbként már az 1300-as években is létezett, igazi védelmi vár, mindenképp érdemes felkeresni és bejárni minden zegét-zugát. A vár falain belül igazából nincs sok látnivaló, ez azonban ne törje le senki lelkesedését, a kilátás nagyon szép.













Földvári vár


          Földvár egy Brassó megyéhez tartozó település, egyébbként úgy Brassóhoz, mint Sepsiszentgyörgyhöz nagyon közel van. Földvár várát a 13. század elején emelte a Német Lovagrend, nemrég pedig gyökeres renováláson esett át, így felettébb érdemes meglátogatni. A vár területén különösebb látnivaló nincs, ám nagyon szépen látszik a vár alakja és épületeinek eredeti helye.



















Szucsáva Fejedelmi vára


          Suceava vára ( Cetatea de Scaun) Suceava városában található és építése az 1300-as évek végére tevődik, melyet Petru Mușat fejedelem építetett. Igazi várrá a 15. század második felére fejlődik fel Ștefan cel Mare uralkodása alatt. Az uralkodó egyébbként a várban halt meg 1504-ben. A várat 1950-től kezdték feltárni és felújítani, jelenleg szabadtéri múzeum.










Déva vára


          Az országban számos más vár is található, ezek nagy része már inkább várrom, mintsem igazán látogatható vár. Látogatni mondjuk így is lehet, de igazi látnivalót már nem kínál.
          A Déva vára számomra nagyon nagy csalódás volt, hisz mindenki ismeri legendás építésének történetét, mely szerint Kőmíves Kelemen feleségét is feláldozza, hogy végre fel tudják építeni a várat. Nem a drámát hiányoltam, hanem a várat. És nem is magát a várat, hanem inkább a lángot, mert ahogy mondják és ebben az esetben igaz is, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. A várrom, ahová egy siklóval lehet feljutni, még várromnak is nehezen nevezhető. A vár egyébbként az 1200-as évek közepétől már várként szerepel. Egy kirándulást azért mégis csak megér.


          Igazából ennél többet látni nem nagyon lehet.






Ika vára


          Ika vára igazából személyes okokból került be a blogomba, sok szép emlék fűz hozzá, rengeteg tábori emlék. Tulajdonképpen nem is vár, hanem csak egy bástya, melyet nem olyan rég nagyon szépen felújítottak. A bástya látogatható, csak előzetesen kulcsot kell elkérni.






          Románia rengeteg várral büszkélkedik és annal ellenére, hogy renoválásuk vagyonokba kerülhet, a turizmus oltárán áldozni kell. Hiszen ez teszi lehetővé, hogy minél tovább, minél több generáció számára, megőrizhessük ezeket a kincseket. A várak felkarolása azonban nem csak az állam dolga, úgy gondolom, hogy azzal, hogy meglátogassuk ezeket a várakat, kifizetünk egy jelképes belépődíjat és tovább adjuk a szót, megosszuk emlékeinket barátainkkal, mely újabb látogatókat szül, sokkal többet teszünk és sokkal többet érünk el, mint egy egyszeri állami felújítással. Mert ezekbe a várakba újra életet kel lehelni, és ha nincsenek látogatók, lelkük pislákolni látszó lángja újra a feledés homályába vész.


-o-o-o-o-o-O-o-o-o-o-o-


          Barangolásunk a várak világában itt most véget ér. Legközelebb vártemplomok nyomába eredünk, hogy felfedezzük tornyaikat és hogy megismerjük titkaikat. Tarts velem legközelebb is! Maradj otthon!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy kirándulás, ami nagyon balul sült el

EPHESZOSZ, az ókori világ legnagyobb városa

Szeltersz