A Vajdahunyadi vár, a holló, na meg a gyűrű története...

          A legenda úgy szól, hogy amikor a magyarok királya, Luxemburgi Zsigmond Hátszegvídéken járt, erősen összemelegedett egy odavalósi fiatalasszonnyal, akinek a neve Erzsébet volt. A futó románc gyümölcse egy fiú gyermek lett. Amint a király megtudta, hogy fia született, egy gyűrűt küldött ajándékba, elismerve ezzel saját fiának. Amint János növögetett, történt egy nap, miközben az udvaron játszott apjától kapott gyűrűjével, hogy a fényes tárgy szemet szúrt egy arra kószáló hollónak. Kihasználva a serdülő gyermek óvatlan pillanatát, kikapta kezéből a gyűrűt és tova szállt vele. János, aki jól értett a céllövéshez, gyorsan elkapta íjját és egy pontos lövéssel azonnal eltalálta a tolvaj holló grabancát. Amikor férfivá érett és elment a királyi udvarba felkeresni apját, a király készségesen és tárt karokkal fogadta. Jánosnak adományozta Hunyadot és annak egész vidékét. Az immár nemesi címmel rendelkező János, felvette a Hunyadi nevet és családja címerállatának a hollót választotta, mely a gyűrűt tartja a csőrében...


(Öt évvel ezelőtt)


(Öt évvel később)

          Mikszáth Kálmán egyszer a "várak királyának" nevezte a Hunyadi várat, és tulajdonképpen nem is állt túl messze az igazságtól. A Hunyadi vár a 15-dik században épült középkori eredetű, gótikus stílusban épített csodálatos várkastély, melyet impozáns megjelenésével, mesébe illő tornyaival és figyelemreméltó méreteivel a világ legszebb kastélyai között tartanak számon.
          A birtokot 1409-ben ajándékozta a király Hunyadi János családjának, ahol megépült a ma látható vár elődje, mellyel kivívta magának a birtokközpont titulust. Ezek után a vár számtalan átépítésen esett át és lassan igazi lovagvárrá nőtte ki magát. Kettős rendeltetésű vár volt, azaz civil és hadi funkcióval is rendelkezett.


          A vár leghíresebb uralkodója természetesen Hunyadi János volt (1407 körül - 1456), aki az egyik leggazdagabb földesúrnak számított, erdélyi vajda, kiemelkedő hadvezér. Az Oszmán Birodalommal szemben tanúsított küzdelmei folytán Törökverő Hunyadi Jánosként is ismeretes.
          A várat a Zalasd által kivájt mély és széles vizesárok szegélyezi, melyen egy hatalmas fahíd vezet át az impozáns főbejáratig. Nem kevesebb mint öt évvel ezelőtt jártam itt első alkalommal, de azóta is lenyűgöz az a hatalmas, masszív, robosztus épület, ahogy kiemelkedik a földből, égbe nyúló tornyaival. Minden túlzás nélkül ez az a vár, amellyel csak a mesékben találkozunk. Az idén (2020) újra ellátogattunk a várba.


(jobb oldalt a renoválás alatt álló fiatornyok láthatóak)


(a fiatornyok renoválás után)

          A várat hatalmas érdeklődés övezi és az 1950-es évek óta folyamatosan renovációs munkálatok folynak. Visszaemlékezve az öt évvel ezelőtti tapasztalataimra, még ha nagyon lassan is haladnak a munkálatok, de nagy mértékben látszik a fejlődés. A vár számos külső és belső renováláson is át esett valamint eddig nem látott termeket is volt szerencsénk felfedezni. Tény, hogy tényleg egy hatalmas épületkomplexumról van szó, amelyet nem lehet pikk-pakk az egyik napról a másikra felújítai, de úgy gondolom, még a szemmel lálható fejlődés ellenére is, hogy ha az ország ennyire fontosnak és ennyire nagyra értékelt műemléknek tartja a Hunyadi várat, ennél sokkal többet kellene tenni az ügy érdekében, főleg ha még sokáig szeretnénk járni a csodájára.


          Ami a belépőjegyet illeti, picit borsos, ugyanis itthoni jó szokás szerint, a Hunyadi kastélynál is külön megfizettetik a belépőt és a fotózást is, mely az egyik legnagyobb hülyeség, hisz manapság mindenki fotózik, ha nem egyébbel akkor okostelefonnal. Így a felnőtt jegy ára 31 lej, ehhez társul még az 5 lej fotózási díj. Csak picit borsos, mert azért jóval lemarad a Törcsvári jegy árától, de ugyanakkor még így is soknak tűnik, és el is mondom, hogy miért. A vár renoválás alatt áll, de ennek ellenére is, a külső megjelenése szerintem csillagos tízes, ám ami odabent fogad, az messzemenőleg elmarad attól amire előre számítunk.


(bal oldalt a Steindl loggia látható, mely a továbbiakban szemből is megcsodálható lesz, valamint a boltíves rész ahonnan a fénykép készült, a Mátyás loggia)

          Maga a vár jellege, az architektúrája itt is egyedülálló, igazi vár, de ami annak termeit, szobáit illeti, legtöbbjük elég hiányos. Az idők során számtalan alkalommal fosztották ki a várat, így ennek következtében nem sok minden maradt fenn az utókor számára. A hiányosságokat különböző kiállításokkal próbálják ellensúlyozni, amit nagyon ötletesnek találtam. Hisz mégis csak jobb így, mintha üresen állnának. Abban nincs semmi látnivaló. Egy turista szemszögéből nézve a dolgokat, a legfontosabb az, hogy legyen amit megcsodáljon, hisz mekkora csalódás az, ha a külső, látványban gazdag találkozás után egy rideg, üres beltér fogadja. Első alkalommal valahogy úgy éreztem magam, mint aki egy királyi lakoma után éhesen ment haza. Ezen viszont sokat javítottak. A negatív tényezők ellenére, még mindig egy igazi kalandnak tartom, egy lebilincselő gépezet, és úgy gondolom, hogy tényleg érdemes legalább egyszer meglátogatni.
          Az alsó képeken a vár belső udvarának egy töredéke látható. Megfigyelhető, hogy számos renováláson esett már át, tehát mindenképp jó irányba haladunk. Egyébbként a palotaépület, mely a képen az oszlopsoros épületet testesíti meg, franciáktól nyert ihlet alapján épült fel. A palota termeiben kölünböző népművészeti kiállítások kaptak helyet.
           











          A vár egyik kiemelkedő látnivalója a kápolna épülete, és ami igazán jó benne, hogy felülről, egy belső erkélyről nézhetjük meg.



(Régen és most)






          A vár különböző termeiben próbálkoztak némi képet festeni a hajdani élet mivoltáról, berendezéséről, ez látható a következő képeken. Amit pedig kimondottan jó ötletnek találtam, hogy a felügyelő személyzet korhű ruhába volt felöltözve, ezzel is élethűbbé téve a vár hajdani világát! A lovagterem hangulatáról egy lanton játszó legény gondoskodott, egy másik teremben pedig egy idősebb férfi pengette gitárja húrjait! 











          A következő képen a lovagterem látható, mely az egyik legnagyobb terem a várban és gótikus mennyezete igen jó állapotban megmaradt.





          A lovagterem fölött egy új terem nyílt meg a nagyközönség előtt, mely a lovagteremhez hasonló stílusú helyiség és nagyobb rendezvények lebonyolításának színteréül szolgált.




          A alábbi képen a Kapisztrán-torony eredeti kandallóját láthatjuk.


          Az elkövetkezőkben a vár tornyairól, udvarairól láthatunk képeket. Tornyai egyébbként nagyon impozánsak és sokfélék, ebből kifolyólag a várkastély gyöngyszemeit képezik:


           A várnak két belső udvara is van, a másodikon, mely a palota épülte mögött található, van egy kút, melyhez egy legenda is fűződik. A fáma úgy szól, hogy Hunyadi János korában raboskodott három török a várban, akiknek megígérte, hogy szabadon engedi őket, ha ásnak egy jó forrású kutat a várban. A törökök neki is veselkedtek a szabadság reményében és 15 hosszú éven át ástak, mígnem 28 m mélyen értékes forrás vizére bukkantak. A törökök nagyon megörvendtek, de túlságosan is hamar ittak a medve bőrére, hiszen Hunyadi János időközben meghalt és felesége, Szilágyi Erzsébet, nem tartotta be férje ígéretét, halálra ítélte a három rabot. A rabok utolsó kívánságként azt kérték, hogy írhassanak egy felíratot a kútra, mely a következő volt: "vized van, szíved nincs".










          Az alábbi képen a Nebojsza-torony felvonóhídja és a gyilokjárója látható. Mit kell tudni erről? A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül lehetett megközelíteni a Nebojsza-tornyot, mely 35 m távolságra található. Ez volt a védők utolsó mentsvára ostrom esetén. A torony neve "Ne félj"-t jelent. A védők itt teljesen el tudták szigetelni magukat.




          Egy kis kilátás a magasból:


          A fenti képen látható várrész is látogatható mostmár, így a vár ikonikus főtornyáról egészen közelről is lehet fotókat készíteni.



          Az alsó képeken a vár nagyobbik belső udvartere látható:



          A Hunyadi vár bemutatásának immár másodjára is a végére értünk, szívből remélem, hogy legközelebbi látogatásom alkalmával még több újdonsággal szolgálhatok és abban is nagyon bízom, hogy a közeljövőben még több támogatás és még több restaurációs folyamat veszi kezdetét. Kár lenne az enyészetnek adni!
          Összességében azt tudom még hozzáfűzni, hogy mindenképp érdemes felkeresni, hisz nem minden nap járunk egy ilyen régi és ehhez hasonló méretekkel bíró várkastélyban. Egy másik nyomós érv, hogy maga a vár nagyon jó állapotban maradt fenn az utókor számára. Már csak tenni kéne érte valamit, hogy az elkövetkező generációk is meglátogathassák a Törökverő Hunyadi János híres csodavárát, hisz minden túlzás nélkül, világviszonylatban is egy kiemelkedő fontosságú műemlékről van szó! Tarts velem legközelebb is! A legjobbakat!



-o-o-o-o-o-O-o-o-o-o-o-

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy kirándulás, ami nagyon balul sült el

EPHESZOSZ, az ókori világ legnagyobb városa

Szeltersz