A Barcarozsnyói-vár

          A Barcarozsnyói-vár Brassó megyében, Brassótól 15 km-re helyezkedik el, örködve Barcarozsnyó rendíthetetlen nyugalma felett. S bár régen nem használják már védelmi erődként, most is tiszteletparancsolóan áll a hegy tetején. A Rózsnyói-vár Erdély legnagyobb parasztvárát testesíti meg, melynek építési adatairól a mai napig vita folyik a történészek körében. Sokan a Német Lovagrendnek tulajdonítják építését 1215 körül, mások pedig az 1241-42-es tatár betörés utánra teszik. Viszont ami teljesen biztos, és ebben mindenki egyet is ért, hogy 1331-ben már biztosan létezett, erről írásos bizonyíték is van, és 1335-ben már ellenállt a tatártámadásoknak.


          A Rozsnyói-vár igazi mentsvár volt a maga korában, hiszen támasádok idején a falu népe a vár falai mögé menekült, itt reménykedve az ostrom szerencsés végkimenetelében. A várban egyébbként található egy 146 m mély kút, melyet 1623-40 között ásattak két fogságba esett török katonával, mivel a ciszternás vízellátás kudarcot vallott. Legutoljára 1848-ban használták védelmi várnak.
          A vár megközelítése nem jelent különösebb gondot, igazából Brassóból nagyon hamar oda lehet érni, vagy akár Brassó Poiana-ból is meg lehet közelíteni. Az útminőség itt jónak mondható, a vár aljában tágas parkolóval, ami egy hatalmas pirospont. A vártól nem messze egyébbként egy barlang is található, amiről még ejtek pár szót a későbbiekben, valamint egészen közel a várhoz pedig a Dinópark látogatható meg, melyben ugyan nem jártam, de állítólag egészen érdekes.
          Az útmenti parkolóból gyalogosan vagy pedig sétavonattal juthatunk fel a várba. Jártam én már gyalog és vonattal is. A környezettudatosság jegyében inkább a gyalogos útvonalat támogatom, ennek ellenére hozzá teszem, hogy gyerekeknek valószínűleg vonattal érdekesebb. Az árak nem magasak, felnőtt belépő 10 lej körül mozog, gyerekenek természetesen olcsóbb.


          Amint megtettük a rövidke erdei sétát, pillanatok alatt szemünk elé tárul a 150 m magas hegytetőn emelkedő csonkavár, melyet az évek során számtalanszor átépített a szász lakosság. Egyébbként a turizmusnak köszönhetően a mai napig építkezés alatt áll, persze mostmár a renoválás a cél, és bátran mondhatom, hogy igazi időutazáson vehetünk részt.


          Tény, hogy a Barcarozsnyói-vár esetében sem lehet olyan látványosságokra számítani, mint pl a Törcsvári-vár, berendezésileg és épségében sem közelíti meg azt. Ellenben egy kalandos napot ígér a vár falain belül, ahol a restauráció során próbálták és próbálják a mai napig is, a leghűbb képet visszaadni a parasztvár hajdani hétköznapjairól.
          A várban elég sokszor jártam már, így a változásokat is láthattam, és be kell ismerjem, hogy látszik a fejlődés, és legfőképp az, hogy tényleg igyekeznek megtenni mindent a turizmus kiépítésének érdekében. Ennek következtében a várlátogatás koncepciója is számtalanszor változott. Például a bejárati kapu több esetben is módosult. Amig régen a város felőli részen lehetett bejutni a várba, most az erdő felőli részen lehet. Ez bizonyára a renoválásnak köszönhető, jobban kibővítették az útvonalakat.
          Ami a várhoz való feljutást illeti, van még egy másik módja is, ugyanis nem túl rég építették meg a siklót, mely a városból, a hegy lábától indul és egyből a vár falaihoz visz. Mivel a siklót még nem próbáltam ki, így adatokat sem tudok róla.







          Áthaladva a várkapun, két irányba is haladhatunk, az egyik lehetséges útvonal a vár legmagasabb pontjának meghódítása, ahol nem igazán van látnivaló, inkább a környező hegyeket és településeket lehet jobban szeműgyre venni, a másik lehetőség viszont egy hosszú utca, mely egyenesen a vár szívébe visz, apró kis házacskák közé, ahol egy elég nagy múzeummal is megismerkedhetünk, valamint ezekben a kis házakban számos szuveníres bolt is megbújik. Nagyon hangulatos kis hely, a továbbiakban ezt csodálhatjuk meg a képeken. Egyébbként egyik alkalommal számos fehér-fekete, valamint szépia képet készítettem, felhasználtam ezekből is párat, így kicsit jobban érvényesül az időutazás.








          A felső képen a már említett kút látható, az alsó képeken pedig a vár szíve elevenedik meg.














          A várfal kilátóiból nagyon jól látható a vár alatt elterülő város.



          Íme a kilátás a vár legmagassabb pontjáról, ahol messzelátók is ígénybe vehetők néhány érme feláldozásával.


          A vár atmoszféráját érdemes jól kiélvezni, főleg egy kellemes nyári meleg napon, azonban ha meguntuk már a várlátogatást, magunk mögött hagyva az épületeket, tehetünk egy sétát a vár körül is, ahonnan láthatjuk, mekkora falai is vannak az építménykomplexumnak.








          A Barcarozsnyói-vár időutazásának végéhez értünk, úgy gondolom, hogy egy kirándulás erejéig tökéletes hely és érdemes is eltölteni itt egy kis időt, kiszabadulni a monoton hétköznapok szürkeségeiből. És ha nem fáradtunk túlságosan el, a közelben lévő barlangot lehet még felkeresni, melyről ígértem az elején, hogy ejtek néhány szót.
          Inkább a kalandos lelküeknek ajánlom, akik szeretnem minden lyukba bebújni, nem egy nagy barlang, viszont idegenvezetéssel ellátott és szépen kiépített. Ez a mészkőbarlang leginkább arról híres, hogy nagyon jó az akkusztikája, így koncertteremként is üzemel. Így azt ajánlom, hogy aki szeretné megcsodálni, az inkább akkor tegye, amikor koncertet adnak, mert akkor bizonyára varázslatos lehet odabent.

-o-o-o-o-o-O-o-o-o-o-o-

          Legközelebb valami mással érkezem, visszatérünk picit a kastélyok világába és meglátogatjuk országunk egyébb kastélyait is, többek között a Miklósvári Kálnoki-kastély, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt és a Marosvécsi Kemény-kastélyt. A kastélyok tetszetős, igazán hangulatos birodalomba varázsolnak el bennünket. Tarts velem legközelebb is! És ne feledd, maradj otthon!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy kirándulás, ami nagyon balul sült el

EPHESZOSZ, az ókori világ legnagyobb városa

Szeltersz