A Peleș-kastély
A koronavírus ( COVID-19), a kialakult válsághelyzet és a gyakorlatba ültetett sürgösségi rendeletek következtében az év (2020) első hónapjaiban megszervezett kirándulások, egyébb más tevékenységekkel egyetemben, mind halasztásra kerültek. Ennek következtében mi sem utazhatunk külföldre és egészségünk érdekében nem is érdemes.
Ennek ellenére, a modern technikának köszönhetően, mégis utazhatunk az általunk megteremtett virtuális világban. Így az az ötletem támadt, hogy az elkövetkezőkben, Románia történelmi, kulturális és természeti kincseit mutathatnám be, hisz országunk is rendelkezik olyan látnivalókkal amelyekről talál sokan nem is tudnak és véleményem szerint felettébb érdemes lenne felkeresni és megcsodálni.
Amellett, hogy sokat járunk külföldre, nem jelenti azt, hogy hazánkban nincs semmi látnivaló. Sőt, ha egy kicsivel több figyelmet fordítana elsősorban az állam és másodsorban a lakosság is ezekre a nevezetességekre, Románia igazi turistaparadicsomként vonulhatna be az Európai országok közé, amelyek már évtizedek, akár évszázadok óta fejlesztik és finomítják virágzó turizmusukat.
A külföldi kirándulások mellett, rengeteget járunk belföldön is és bátran kijelenthetem, hogy az ország minden szegletében találni valami olyan látnivalót, mely megéri a fáradságot hogy meglátogassuk és áldozzunk a hazai turizmus oltárán is.
A román turizmus, még annak ellenére is, hogy fejlődésnek indult, mert tényleg látni némi halvány változást, azt kell mondjam, hogy még mindig a halál küszöbén tengődik. De miért? Hisz vannak hegyei, vannak alföldjei és nem utolsó sorban, tengerpartja. Mégis hány ország mondhatja el ezt magáról? A probléma gyökere ott van, hogy nem tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel a hatalmas kinccsel, melyet ingyen kaptunk. És ha már nem tudjuk, hogy hogyan kezdjünk neki, inspirálódjunk olyan országok módszereiből, melyeket évtizedek óta sikerrel használnak. Ennyi lenne a dolgunk, de néha ez is nehezünkre esik...
Az elkövetkezőkben, ahogy már fennebb említettem, Románia nevezetességeiről, látnivalóiról fogok mesélni és igazából képek formájában bemutatni, továbbá rá világítani arra, hogy mennyire primitívek vagyunk a turizmus terén a többi országhoz viszonyítva, értem itt az infrastruktúrára, a szervezettség hiányára és talán ami a legfontosabb egy turistának, a tisztelet és ami talán még ennél is fontosabb, a kedvesség. Mert a turista, ha rossz úton is kell zötyögjön órákon át, azt még elfogadja, azt viszont kevésbbé, ha a helyszínen nem kellő módon fogadják, gorombák, esetleg programváltozás miatt, amit elfelejtenek közölni vagy kihirdetni az internetes portálokon, a nevezetesség meghatározatlan ideig zárva. Szerintem az egyik legnagyobb problémát ez képezi a román turizmusban.
A román turizmus árnyoldalaitól most egy kicsit eltekintve, hadd mondjam el végre, hogy miről is fog tulajdonképpen szólni az első belföldi bejegyzésem. Igazából már nem titok, hisz a cím is egyértelműen jelzi, hogy az első bejelentkezésemben az ország egyik leghíresebb nevezetességét, a híres Peleș-kastélyt fogom bemutatni. A kastély valóban rendkívüli és nemcsak építészeti szempontból, hanem elhelyezkedésileg is, hiszen egy felettébb csodálatos helyen található.
A kastély a Prahova völgyében, Sinaja városban található és a román királyi család nyári rezidenciájaként szolgált. Jelenleg is a királyi család tulajdonában van, viszont tárt karokkal várja a látogatókat, múzeumként működik.
A kastélyt I. Károly román király rendeletére építették 1866 és 1914 között, és abban az időben Európa legmodernebb kastélyának számított. A kastély 160 helyiséget számlál, ebből 60 hálószoba és 30 fürdőszoba. Legnagyobb tornyának magassága pedig eléri a 66 métert. Az épület árammal ellátott, mely nemcsak a világítás, de a lift és az előcsarnok mobil üvegmennyezetének müködtetésére is szolgál. A kastély egy hatalmas birtokon fekszik és tartozik hozzá még két kisebb kastély, a Pelișor és a Foișor, az utobbi viszont nem látogatható és még mindig az állam birtokában van. A két látogatható kastélyt, de leginkább a Peleș-t hihetetlen pompa és fényűzés övezi, azonban meg kell említeni, hogy itthoni jó szokás szerint a restaurációs műveletek késlekednek és ez az épület állapotán egyre jobban meg is látszik.
A Peleș-kastélynál már több ízben is jártam, így nemcsak nyáron, de téli időszakban is volt szerencsém megcsodálni, és őszintén mondhatom, hogy még a mai napig is lenyűgöz. A belépők ára az viszont minden alkalommal sokkol, hiszen évről-évre drágítanak rajta és amit nagyon nem díjazok, hogy a fényképezés csak külön jegy kiváltásával lehetséges, ugyanis a kastélyban fotózni szigorúan tilos, kivéve, ha van rá jegyed, és akkor is csak blicc nélkül. Külföldön ilyen nincs, legalábbis mi még nem találkoztunk ilyennel, hogy külön fotó jegyet kellett volna kiváltani, hisz egyértelmű, főleg ebben a modern korban, hogy ha egy turista bemegy egy ilyen kastélyba, akkor fényékezni is fog, így külföldön a jegyben már benne van a fotozási díj és szerintem ez így is a normális. A Peleș-kastélyban ez nem így van, külön megfizeted a belépőt és a fotó jegyet is, és így egy felnőtt jegy ára 100 lej ( 60 + 35) körül mozog, ami valljuk be még egy külföldi belépőhöz képest is drága, hisz egy 20 eurós belépő külföldön is már elég sok. Ezzel nem a kastélyt akarom leértékelni, mert a kastély tényleg gyönyörű, viszont az árakat úgy kellene megszabni, hogy például a többgyerekes családok is tudják megnézni, mert nekük egy egész vagyonba kerül a belépés (gyerekeknek valamivel olcsóbb).
A belépők ára persze attól is függ, hogy az egész kastélyt megakarjuk-e látogatni vagy csak a földszintet, ugyanis akkor olcsóbb (30 lej), viszont ha az első emeletet is szeretnénk látni, már a duplájára nő a belépő ára (a második emelet nem látogatható), és persze ha szeretnénk fotózni, akkor az plusz még 35 lej. A tapasztalatok alapján pedig elmondhatom, hogy a látogatók zöme csak az alsó szintet nézi meg (kivéve a külföldi látogatók), ez pedig azt jelenti, hogy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
Ami a kastély megközelítését illeti, bőven lenne ahová fejlődni, hiszen Sinaiát az E60 (DN1) úton lehet megközelíteni, ami napi szinten többször is bedugul és felettébb balesetveszélyes. Így a turistáknak érdemes már kora reggel elindulni, ha nem akarnak órákat tölteni a várható dugóban.
A kastélylátogatással kapcsolatosan belső szabályok érvényesülnek, melyeket be kell tartani, többek között védőhuzat viselete a cipőkön, nem szabad semmihez sem hozzányulni, az egész látogatás idegenvezetéssel történik és természetesen időhöz kötött. Most pedig lássuk a kastélyt.
A kastély első helyisége melyet megcsodálhatunk, a grandiózus méretekkel rendelkező előcsarnok. Itt található a mozgatható üvegmennyezet is, melyet egy elektromos motor hajt. A csarnok falait diófa burkolat borítja, hihetetlenül díszes, tiszta kézimunka, tényleg lenyűgöző.
Az előcsarnok után a fegyverteremmel ismerkedhetünk meg, ahol több mint 4000 európai és keleti darab van kiállítva. Az egyik leghíresebb darab egy lovag teljes fegyverzete, mely az országban egyedinek számit.
A Tanácsterem érdekessége, hogy egy svájci város, Lucern polgármesteri hivatalának egyik temére hasonlít.
A Dolgozószoba.
A Zeneterem érdekessége, hogy butorzata Indiából érkezett és Kapurthala maharadzsája ajándékozta a királyi családnak.
A Firenzei termet, a kastély Nagy Termének is nevezik, jellengzetessége a diófából készült arannyozott mennyezet, ahonnan két hatalmas csillár lóg alá.
Az ebédlő egy újabb ékköve a kastély világának, és tartozik hozzá egy igen értékes ezüstkészlet is.
A Márványterem, az épület egyik legizgalmasabb terme, melyben egy igazi márványszökőkút is található. Egyébbként a Firenzei terem és a Márványterem bálteremként is funkcionált nagyobb rendezvények idején.
Az alábbi képeken a Török szoba látható, számos török vázával és rézből készült szobrocskával.
A z alábbi képeken a kastély egyik jellegzetes folyósója látható, a falakat többek között muránói tükrök díszítik. A folyósó az előcsarnokot öleli körül.
Színházterem, avagy moziterem, mert hogy a Peleș-kastélyban az is van és 60 személy befogadására képes.
Koncertterem.
A kastély igazi érdekessége a Könyvtárterem, mely az épület egyik titkos folyósójának bejáratát rejti, ahol a királyi család tagjai érszrevétlenül közlekedhettek a kastély falai között. Sajnos kép nincs a teremről, de az épület többi terméhez hasonló pompa övezi.
A továbbiakban a királyi halótermeket és a hozzájuk tartozó egyébb szobákat fogom bemutatni. Ami engem a leginkább megfogott, hogy minden szoba, minden terem és egyébb helyiség úgy van berendezve, mintha most is laknának benne. Ez nagyban növeli a kastély hanglatát.
Az alábbi képeken I. Ferdinánd ( I. Károly trónörököse) halóterme látható.
Az alsó képen I. Károly halótermének előszobája és egészen hátul a hálószoba egy apró kis részlete is látható.
Az alsó két képen olyan hálótermeket láthatunk, melyek az előkelő vendégek kisérőinek voltak fenntartva, például társalgóhölgyeknek.
A következő képen látható szoba érdekessége, hogy a két hátsó ajtó külön fülkéket rejt, a baloldali hálófülke, mig a jobboldali egy kisebb fürdőt.
A kastély masodik emeletén is hasonló kisebb hálotermek találhatók, ezek azonban nem látogathatók.
A kastély udvara és környéke is igazán mesébe illő. A következő képeken ezt láthatjuk.
A kastély belső udvara:
A kastély körüli udvar:
Az első belföldi bejegyzésem itt most véget ér, de az elkövetkező részekben még számos Romániai látnivalót szeretnék bemutatni. A következő posztban szintén a Peleș-kastély birtokáról jelentkezem, ám egy másik csodás kastéllyal, a Pelișor kincseivel, valamint a birtok egyébb épületeivel és látnivalóival. Addig is, a legjobbakat és aki teheti, maradjon otthon!
Ennek ellenére, a modern technikának köszönhetően, mégis utazhatunk az általunk megteremtett virtuális világban. Így az az ötletem támadt, hogy az elkövetkezőkben, Románia történelmi, kulturális és természeti kincseit mutathatnám be, hisz országunk is rendelkezik olyan látnivalókkal amelyekről talál sokan nem is tudnak és véleményem szerint felettébb érdemes lenne felkeresni és megcsodálni.
Amellett, hogy sokat járunk külföldre, nem jelenti azt, hogy hazánkban nincs semmi látnivaló. Sőt, ha egy kicsivel több figyelmet fordítana elsősorban az állam és másodsorban a lakosság is ezekre a nevezetességekre, Románia igazi turistaparadicsomként vonulhatna be az Európai országok közé, amelyek már évtizedek, akár évszázadok óta fejlesztik és finomítják virágzó turizmusukat.
A külföldi kirándulások mellett, rengeteget járunk belföldön is és bátran kijelenthetem, hogy az ország minden szegletében találni valami olyan látnivalót, mely megéri a fáradságot hogy meglátogassuk és áldozzunk a hazai turizmus oltárán is.
A román turizmus, még annak ellenére is, hogy fejlődésnek indult, mert tényleg látni némi halvány változást, azt kell mondjam, hogy még mindig a halál küszöbén tengődik. De miért? Hisz vannak hegyei, vannak alföldjei és nem utolsó sorban, tengerpartja. Mégis hány ország mondhatja el ezt magáról? A probléma gyökere ott van, hogy nem tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel a hatalmas kinccsel, melyet ingyen kaptunk. És ha már nem tudjuk, hogy hogyan kezdjünk neki, inspirálódjunk olyan országok módszereiből, melyeket évtizedek óta sikerrel használnak. Ennyi lenne a dolgunk, de néha ez is nehezünkre esik...
Az elkövetkezőkben, ahogy már fennebb említettem, Románia nevezetességeiről, látnivalóiról fogok mesélni és igazából képek formájában bemutatni, továbbá rá világítani arra, hogy mennyire primitívek vagyunk a turizmus terén a többi országhoz viszonyítva, értem itt az infrastruktúrára, a szervezettség hiányára és talán ami a legfontosabb egy turistának, a tisztelet és ami talán még ennél is fontosabb, a kedvesség. Mert a turista, ha rossz úton is kell zötyögjön órákon át, azt még elfogadja, azt viszont kevésbbé, ha a helyszínen nem kellő módon fogadják, gorombák, esetleg programváltozás miatt, amit elfelejtenek közölni vagy kihirdetni az internetes portálokon, a nevezetesség meghatározatlan ideig zárva. Szerintem az egyik legnagyobb problémát ez képezi a román turizmusban.
A román turizmus árnyoldalaitól most egy kicsit eltekintve, hadd mondjam el végre, hogy miről is fog tulajdonképpen szólni az első belföldi bejegyzésem. Igazából már nem titok, hisz a cím is egyértelműen jelzi, hogy az első bejelentkezésemben az ország egyik leghíresebb nevezetességét, a híres Peleș-kastélyt fogom bemutatni. A kastély valóban rendkívüli és nemcsak építészeti szempontból, hanem elhelyezkedésileg is, hiszen egy felettébb csodálatos helyen található.
A kastély a Prahova völgyében, Sinaja városban található és a román királyi család nyári rezidenciájaként szolgált. Jelenleg is a királyi család tulajdonában van, viszont tárt karokkal várja a látogatókat, múzeumként működik.
A kastélyt I. Károly román király rendeletére építették 1866 és 1914 között, és abban az időben Európa legmodernebb kastélyának számított. A kastély 160 helyiséget számlál, ebből 60 hálószoba és 30 fürdőszoba. Legnagyobb tornyának magassága pedig eléri a 66 métert. Az épület árammal ellátott, mely nemcsak a világítás, de a lift és az előcsarnok mobil üvegmennyezetének müködtetésére is szolgál. A kastély egy hatalmas birtokon fekszik és tartozik hozzá még két kisebb kastély, a Pelișor és a Foișor, az utobbi viszont nem látogatható és még mindig az állam birtokában van. A két látogatható kastélyt, de leginkább a Peleș-t hihetetlen pompa és fényűzés övezi, azonban meg kell említeni, hogy itthoni jó szokás szerint a restaurációs műveletek késlekednek és ez az épület állapotán egyre jobban meg is látszik.
A Peleș-kastélynál már több ízben is jártam, így nemcsak nyáron, de téli időszakban is volt szerencsém megcsodálni, és őszintén mondhatom, hogy még a mai napig is lenyűgöz. A belépők ára az viszont minden alkalommal sokkol, hiszen évről-évre drágítanak rajta és amit nagyon nem díjazok, hogy a fényképezés csak külön jegy kiváltásával lehetséges, ugyanis a kastélyban fotózni szigorúan tilos, kivéve, ha van rá jegyed, és akkor is csak blicc nélkül. Külföldön ilyen nincs, legalábbis mi még nem találkoztunk ilyennel, hogy külön fotó jegyet kellett volna kiváltani, hisz egyértelmű, főleg ebben a modern korban, hogy ha egy turista bemegy egy ilyen kastélyba, akkor fényékezni is fog, így külföldön a jegyben már benne van a fotozási díj és szerintem ez így is a normális. A Peleș-kastélyban ez nem így van, külön megfizeted a belépőt és a fotó jegyet is, és így egy felnőtt jegy ára 100 lej ( 60 + 35) körül mozog, ami valljuk be még egy külföldi belépőhöz képest is drága, hisz egy 20 eurós belépő külföldön is már elég sok. Ezzel nem a kastélyt akarom leértékelni, mert a kastély tényleg gyönyörű, viszont az árakat úgy kellene megszabni, hogy például a többgyerekes családok is tudják megnézni, mert nekük egy egész vagyonba kerül a belépés (gyerekeknek valamivel olcsóbb).
A belépők ára persze attól is függ, hogy az egész kastélyt megakarjuk-e látogatni vagy csak a földszintet, ugyanis akkor olcsóbb (30 lej), viszont ha az első emeletet is szeretnénk látni, már a duplájára nő a belépő ára (a második emelet nem látogatható), és persze ha szeretnénk fotózni, akkor az plusz még 35 lej. A tapasztalatok alapján pedig elmondhatom, hogy a látogatók zöme csak az alsó szintet nézi meg (kivéve a külföldi látogatók), ez pedig azt jelenti, hogy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
Ami a kastély megközelítését illeti, bőven lenne ahová fejlődni, hiszen Sinaiát az E60 (DN1) úton lehet megközelíteni, ami napi szinten többször is bedugul és felettébb balesetveszélyes. Így a turistáknak érdemes már kora reggel elindulni, ha nem akarnak órákat tölteni a várható dugóban.
A kastélylátogatással kapcsolatosan belső szabályok érvényesülnek, melyeket be kell tartani, többek között védőhuzat viselete a cipőkön, nem szabad semmihez sem hozzányulni, az egész látogatás idegenvezetéssel történik és természetesen időhöz kötött. Most pedig lássuk a kastélyt.
A kastély első helyisége melyet megcsodálhatunk, a grandiózus méretekkel rendelkező előcsarnok. Itt található a mozgatható üvegmennyezet is, melyet egy elektromos motor hajt. A csarnok falait diófa burkolat borítja, hihetetlenül díszes, tiszta kézimunka, tényleg lenyűgöző.
A Tanácsterem érdekessége, hogy egy svájci város, Lucern polgármesteri hivatalának egyik temére hasonlít.
A Dolgozószoba.
Az ebédlő egy újabb ékköve a kastély világának, és tartozik hozzá egy igen értékes ezüstkészlet is.
A Márványterem, az épület egyik legizgalmasabb terme, melyben egy igazi márványszökőkút is található. Egyébbként a Firenzei terem és a Márványterem bálteremként is funkcionált nagyobb rendezvények idején.
Az alábbi képeken a Török szoba látható, számos török vázával és rézből készült szobrocskával.
A z alábbi képeken a kastély egyik jellegzetes folyósója látható, a falakat többek között muránói tükrök díszítik. A folyósó az előcsarnokot öleli körül.
Színházterem, avagy moziterem, mert hogy a Peleș-kastélyban az is van és 60 személy befogadására képes.
Koncertterem.
A kastély igazi érdekessége a Könyvtárterem, mely az épület egyik titkos folyósójának bejáratát rejti, ahol a királyi család tagjai érszrevétlenül közlekedhettek a kastély falai között. Sajnos kép nincs a teremről, de az épület többi terméhez hasonló pompa övezi.
A továbbiakban a királyi halótermeket és a hozzájuk tartozó egyébb szobákat fogom bemutatni. Ami engem a leginkább megfogott, hogy minden szoba, minden terem és egyébb helyiség úgy van berendezve, mintha most is laknának benne. Ez nagyban növeli a kastély hanglatát.
Az alábbi képeken I. Ferdinánd ( I. Károly trónörököse) halóterme látható.
Az alsó képen I. Károly halótermének előszobája és egészen hátul a hálószoba egy apró kis részlete is látható.
Az alsó két képen olyan hálótermeket láthatunk, melyek az előkelő vendégek kisérőinek voltak fenntartva, például társalgóhölgyeknek.
A következő képen látható szoba érdekessége, hogy a két hátsó ajtó külön fülkéket rejt, a baloldali hálófülke, mig a jobboldali egy kisebb fürdőt.
A kastély masodik emeletén is hasonló kisebb hálotermek találhatók, ezek azonban nem látogathatók.
A kastély udvara és környéke is igazán mesébe illő. A következő képeken ezt láthatjuk.
A kastély belső udvara:
A kastély körüli udvar:
-o-o-o-o-o-o-o-O-o-o-o-o-o-o-o-
Az első belföldi bejegyzésem itt most véget ér, de az elkövetkező részekben még számos Romániai látnivalót szeretnék bemutatni. A következő posztban szintén a Peleș-kastély birtokáról jelentkezem, ám egy másik csodás kastéllyal, a Pelișor kincseivel, valamint a birtok egyébb épületeivel és látnivalóival. Addig is, a legjobbakat és aki teheti, maradjon otthon!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése