Capri: az álmok szigete
Amikor i.e. 29-ben Augustus császár Capri-ra látogatott, annyira elbűvölte a sziget szépsége, hogy azonnal elcserélte az amúgy szintén gyönyörű Ischia szigetével. Capri tényleg egy földi paradicsom, elvarázsol, magával ragad és mindörökre megdelejez.
Elérkeztünk olaszországi kirándulásunk utolsó bejegyzéséhez, melyben az olasz szigetvilág egyik legszebb gyöngyszemét, Capri-t, az álmok szigetét látogatjuk meg. Mindezt tettük egy olyan opcionális kirándulás (85euro/fő) keretein belül, mely úgy vizen, mint szárazföldön nyújtott egy kis betekintést a sziget varázslatos világába. Az utazáshoz minden adott volt, csak éppen az időjárás nem, így nagy bánatunkra, össze-össze csaptak úgy a felhők, mint a hullámok a fejünk felett.
Utazásunk korán reggel indult, természetesen a szállásunkról vettek fel és direkt a Sorrento-i kikötőbe repítettek, ahol utazástól függően különböző színű karkötőkkel láttal el. Volt legalább 5-6 féle szín, ennyi féle kirándulás indult Capri szigetére aznap.
Ahogy már említettem az előző bejegyzésemben is, Olaszország ezen vidékén nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a luxusra és a kényelemre, így nem véletlenül ilyen drágák az opcionális kirándulások sem. A helyszínre ugyancsak Mercedes Vito-val vittek, a kikötőből pedig mindössze 12 személyes, kényelmes motorcsónakokkal repítettek a nem túl messzi Capri szigetére. Amire a szigetre értünk, az idegenvezetőnk minden fontos információval ellátott bennünket, így partraszállás után már egészen könnyen boldogultunk.
A szigeten két kisebb város is található, Capri és Anacapri. Természetesen mindkét városkát meglátogattuk. Anacapri igazából a kilátóiról híres, hiszen innen lehet megközelíteni a Belvedere La Logetta-t, mely tulajdonképpen Capri legmagasabb pontján található és egy csodálatos kilátást kínál a látogatók számára. A kilátóra libegővel lehet feljutni. Capri város már egészen más, itt található a sziget igazi szíve. Egy igazán kellemes, izgalmas városka, tele élettel, nyüzsgéssel, pezsgéssel és persze nagy tömeggel, hiszen Capri egy hihetetlenül felkapott utazási célpont úgy a túristák, mint a gazdagok körében. A városnak egyébbként csodás a kilátása is és nem utolsó sorban innen nyílik az egyik legszebb kilátó Capri szimbólumára, a páratlan Faraglioni sziklákra.
Először Anacaprit látogattuk meg és tényleg bámulatos a sziget, ám ahogy már korábban is említettem, nem kedvezett az időjárás. Egészen varázslatos lett volna napsütésben.
Az alsó képen a Marina Grande, vagyis a nagy kikötő, ahová mi is érkeztünk, valamint Capri város látható.
A Belvedere La Logetta sajnos teljes ködben volt, így csak egy halvány töredékét tudom bemutatni. Jó időben csodálatos lehet a kilátás. Egyébbként ilyen rossz időnk még soha nem volt sehol, szóval Capri kétszeresen is emlékezetes marad. Visszaűton, a libegőn, egy jó eső is elkapott, ami le végig vert. Mondanom sem kell, hogy nem volt ahová menekülni, ott lógtunk a levegőben.
Szerencsére, amire leértünk Capri-ba, némiképp javult az idő, kisütött a nap és így mi is megszárítkozhattunk.
Capri egy igazán barátságos kisváros. Szép, rendezett, tiszta városka, élettel tele. Házai színesek, utcái és terei gazdagok növényzetben.
A La Piazzetta, ahol a fent látható óratorony is található, Capri szigetének legnépszerűbb és egyben leghíresebb tere, melyet gyakran a "világ kis szinházaként" is emlegetnek. Továbbá "Capri szalonjaként" is ismeretes, hiszen a világ krémjét, neves színészeit, művészeit, politikusait és üzletembereit is ide vonzotta.
Ha Capri-n járunk mindenképp érdemes kicsit bekeveredni a házak közé, a kis zegzugos utcákba, magunkba szippantani a hely különleges atmoszféráját. És ha a téren jobbra indulunk el, egy rövid séta után a sziget másik oldalára érünk ki, ahol talán a legszebb a kilátás. Innen csodálható meg a Marina Piccolo egy része, valamint Capri szimbóluma, a Faraglioni sziklák.
A Faraglioni sziklacsoport magáért beszél. Bámulatos látvány. Ha Capri-n járunk, ide mindenképp érdemes ellátogatni.
A Faraglioni sziklaegyüttes tulajdonképpen a víz eróziós munkájának köszönhető, melynek következtében sziklafalak szakadtak le az anyasziget oldaláról. Így alakultak ki ezek a bámulatos sziklaóriások, valamint számos barlang is.
Miután megcsodáltuk a sziget ezen oldalát is, utunk a kikötőbe vezetett, ahol újra hajóra szálltunk, hogy a hullámok hátán is megismerkedhessunk a sziget világával. Félig kerültük meg a szigetet, tulajdonképpen a Marina Grande és a Marina Piccolo közti útszakaszt tettük meg.
Elhagyva a kikötőt, a sziklás part mentén a Marina Piccolo fele vettük az irányt. Az úton megismerkedhettünk számos grotto-val, mely igazából vizi barlangot jelent.
A fenti képen látható a Red Grotto, mely nevét természetesen a falak oldalán látható elszíneződésről kapta. A fal érdekes színét az itt megtelepedett vörös korall adja.
Az alsó képen a a Blue Grotto látható, mely természetesen a víz színéről kapta a nevét. Az érdekessége az, hogy nem a víz ilyen színű, hanem a barlang feneke világos közetből, homokból áll, és ahogy rá süt a fény, csodaszép színt kölcsönöz a kristálytiszta víznek.
Az alsó két képen a Grotto Bianca, azaz a fehér barlang látható. Régen fel lehetett menni és az ablakon kitekinteni a tengerre. Ma már ez szigorúan tilos, életveszélyesnek számit.
Ha pedig elbűvöltek a Faraglioni sziklák, akkor ezután még jobban elfognak, hiszen ha igazán szeretnénk megcsodálni, akkor azt testközelben kell megtegyük, garantált az élmény.
Ahogy látható, minden motorcsónak a középső szikla kapujának tart. Abban az irányba tartottunk mi is. Szerelmesek figyelem! A kapu alatt a csók kötelező!
Az átkelés után, a Marina Piccolo közelében, eljött a móka és csobbanás ideje. A csónakból ugráltunk a vízbe. Kristálytiszta volt a tenger, több méter mélységig le lehetett látni. A pancsolás után falatoztunk egyet a fedélzeten, majd megittunk egy Nastro Azzurro-t.
Egyszer minden jónak vége szakad, és sajnos nem volt ez másképp a Capri túrával sem. Visszafele még egyszer utoljára megcsodáltuk a Faraglioni sziklákat, majd elindultunk Sorrento fele.
A vissza úton én magam is kapitánynak álltam és minden tudásom bele adva próbáltam mindannyiunkat visszavezérelni Sorrento fele, a jó irányba:
Sorrento közelében az idegenvezető limoncelloval kínált, majd elbúcsúzott tőlünk. A rossz idő ellenére is azt kell hogy mondjam, egy csodálatos nap volt rendkívüli emlékekkel.
Partraszállás után természetesen vissza vittek szállásunkra, ahol várt ránk egy igen fárasztó pakolás. Élményekkel teli barangolásunk végéhez értünk. Másnap indultunk Nápolyba és kora délután már röppentünk is haza a repülővel.
Hosszú és igen fárasztó egy kaland volt: láthattuk Nápoly ódon városát, megmászhattuk a Vezúv csúcsát, bejárhattuk Pompeii ősi utcaköveit, felfedezhettük Caserta királyi palotáját, megcsodálhattuk Ischia elbűvölő szigetét, betekintést nyerhettünk a Sorrento-i életbe, feltérképezhettük az Amalfi-part legszebb városait, Positano-t, Amalfi-t és Ravellot-t, és nem utolsó sorban, járhattunk az álmok szigetén! Minden egyes percét megérte!
Mostmár búcsúzom tőletek, mindenkinek a legjobbakat! A legközelebbi viszontlátásra!
Elérkeztünk olaszországi kirándulásunk utolsó bejegyzéséhez, melyben az olasz szigetvilág egyik legszebb gyöngyszemét, Capri-t, az álmok szigetét látogatjuk meg. Mindezt tettük egy olyan opcionális kirándulás (85euro/fő) keretein belül, mely úgy vizen, mint szárazföldön nyújtott egy kis betekintést a sziget varázslatos világába. Az utazáshoz minden adott volt, csak éppen az időjárás nem, így nagy bánatunkra, össze-össze csaptak úgy a felhők, mint a hullámok a fejünk felett.
Utazásunk korán reggel indult, természetesen a szállásunkról vettek fel és direkt a Sorrento-i kikötőbe repítettek, ahol utazástól függően különböző színű karkötőkkel láttal el. Volt legalább 5-6 féle szín, ennyi féle kirándulás indult Capri szigetére aznap.
Ahogy már említettem az előző bejegyzésemben is, Olaszország ezen vidékén nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a luxusra és a kényelemre, így nem véletlenül ilyen drágák az opcionális kirándulások sem. A helyszínre ugyancsak Mercedes Vito-val vittek, a kikötőből pedig mindössze 12 személyes, kényelmes motorcsónakokkal repítettek a nem túl messzi Capri szigetére. Amire a szigetre értünk, az idegenvezetőnk minden fontos információval ellátott bennünket, így partraszállás után már egészen könnyen boldogultunk.
A szigeten két kisebb város is található, Capri és Anacapri. Természetesen mindkét városkát meglátogattuk. Anacapri igazából a kilátóiról híres, hiszen innen lehet megközelíteni a Belvedere La Logetta-t, mely tulajdonképpen Capri legmagasabb pontján található és egy csodálatos kilátást kínál a látogatók számára. A kilátóra libegővel lehet feljutni. Capri város már egészen más, itt található a sziget igazi szíve. Egy igazán kellemes, izgalmas városka, tele élettel, nyüzsgéssel, pezsgéssel és persze nagy tömeggel, hiszen Capri egy hihetetlenül felkapott utazási célpont úgy a túristák, mint a gazdagok körében. A városnak egyébbként csodás a kilátása is és nem utolsó sorban innen nyílik az egyik legszebb kilátó Capri szimbólumára, a páratlan Faraglioni sziklákra.
Először Anacaprit látogattuk meg és tényleg bámulatos a sziget, ám ahogy már korábban is említettem, nem kedvezett az időjárás. Egészen varázslatos lett volna napsütésben.
Az alsó képen a Marina Grande, vagyis a nagy kikötő, ahová mi is érkeztünk, valamint Capri város látható.
A Belvedere La Logetta sajnos teljes ködben volt, így csak egy halvány töredékét tudom bemutatni. Jó időben csodálatos lehet a kilátás. Egyébbként ilyen rossz időnk még soha nem volt sehol, szóval Capri kétszeresen is emlékezetes marad. Visszaűton, a libegőn, egy jó eső is elkapott, ami le végig vert. Mondanom sem kell, hogy nem volt ahová menekülni, ott lógtunk a levegőben.
Szerencsére, amire leértünk Capri-ba, némiképp javult az idő, kisütött a nap és így mi is megszárítkozhattunk.
Capri egy igazán barátságos kisváros. Szép, rendezett, tiszta városka, élettel tele. Házai színesek, utcái és terei gazdagok növényzetben.
A La Piazzetta, ahol a fent látható óratorony is található, Capri szigetének legnépszerűbb és egyben leghíresebb tere, melyet gyakran a "világ kis szinházaként" is emlegetnek. Továbbá "Capri szalonjaként" is ismeretes, hiszen a világ krémjét, neves színészeit, művészeit, politikusait és üzletembereit is ide vonzotta.
Ha Capri-n járunk mindenképp érdemes kicsit bekeveredni a házak közé, a kis zegzugos utcákba, magunkba szippantani a hely különleges atmoszféráját. És ha a téren jobbra indulunk el, egy rövid séta után a sziget másik oldalára érünk ki, ahol talán a legszebb a kilátás. Innen csodálható meg a Marina Piccolo egy része, valamint Capri szimbóluma, a Faraglioni sziklák.
A Faraglioni sziklacsoport magáért beszél. Bámulatos látvány. Ha Capri-n járunk, ide mindenképp érdemes ellátogatni.
A Faraglioni sziklaegyüttes tulajdonképpen a víz eróziós munkájának köszönhető, melynek következtében sziklafalak szakadtak le az anyasziget oldaláról. Így alakultak ki ezek a bámulatos sziklaóriások, valamint számos barlang is.
Miután megcsodáltuk a sziget ezen oldalát is, utunk a kikötőbe vezetett, ahol újra hajóra szálltunk, hogy a hullámok hátán is megismerkedhessunk a sziget világával. Félig kerültük meg a szigetet, tulajdonképpen a Marina Grande és a Marina Piccolo közti útszakaszt tettük meg.
Elhagyva a kikötőt, a sziklás part mentén a Marina Piccolo fele vettük az irányt. Az úton megismerkedhettünk számos grotto-val, mely igazából vizi barlangot jelent.
A fenti képen látható a Red Grotto, mely nevét természetesen a falak oldalán látható elszíneződésről kapta. A fal érdekes színét az itt megtelepedett vörös korall adja.
Az alsó képen a a Blue Grotto látható, mely természetesen a víz színéről kapta a nevét. Az érdekessége az, hogy nem a víz ilyen színű, hanem a barlang feneke világos közetből, homokból áll, és ahogy rá süt a fény, csodaszép színt kölcsönöz a kristálytiszta víznek.
Az alsó két képen a Grotto Bianca, azaz a fehér barlang látható. Régen fel lehetett menni és az ablakon kitekinteni a tengerre. Ma már ez szigorúan tilos, életveszélyesnek számit.
Ha pedig elbűvöltek a Faraglioni sziklák, akkor ezután még jobban elfognak, hiszen ha igazán szeretnénk megcsodálni, akkor azt testközelben kell megtegyük, garantált az élmény.
Ahogy látható, minden motorcsónak a középső szikla kapujának tart. Abban az irányba tartottunk mi is. Szerelmesek figyelem! A kapu alatt a csók kötelező!
Az átkelés után, a Marina Piccolo közelében, eljött a móka és csobbanás ideje. A csónakból ugráltunk a vízbe. Kristálytiszta volt a tenger, több méter mélységig le lehetett látni. A pancsolás után falatoztunk egyet a fedélzeten, majd megittunk egy Nastro Azzurro-t.
Egyszer minden jónak vége szakad, és sajnos nem volt ez másképp a Capri túrával sem. Visszafele még egyszer utoljára megcsodáltuk a Faraglioni sziklákat, majd elindultunk Sorrento fele.
Sorrento közelében az idegenvezető limoncelloval kínált, majd elbúcsúzott tőlünk. A rossz idő ellenére is azt kell hogy mondjam, egy csodálatos nap volt rendkívüli emlékekkel.
Partraszállás után természetesen vissza vittek szállásunkra, ahol várt ránk egy igen fárasztó pakolás. Élményekkel teli barangolásunk végéhez értünk. Másnap indultunk Nápolyba és kora délután már röppentünk is haza a repülővel.
Hosszú és igen fárasztó egy kaland volt: láthattuk Nápoly ódon városát, megmászhattuk a Vezúv csúcsát, bejárhattuk Pompeii ősi utcaköveit, felfedezhettük Caserta királyi palotáját, megcsodálhattuk Ischia elbűvölő szigetét, betekintést nyerhettünk a Sorrento-i életbe, feltérképezhettük az Amalfi-part legszebb városait, Positano-t, Amalfi-t és Ravellot-t, és nem utolsó sorban, járhattunk az álmok szigetén! Minden egyes percét megérte!
Mostmár búcsúzom tőletek, mindenkinek a legjobbakat! A legközelebbi viszontlátásra!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése