Amalfi-part: karnyújtásnyira a mennyországtól
Az Amalfi-part Olaszország egyik legexklúzívabb partszakaszának számít. Csodálatos, tengerre néző kilátásával, magas, szikár hegyvonulataival, és leírhatatlanul karizmatikus városkáival olyan különleges és egyedi helyszínekkel szállhat versenybe, mint a romantikus Velence és a szépséges Santorini.
Utazásunk az Amalfi-partra, az egész Olaszországi kirandulásunk egyik legkiemelkedőbb mómentuma volt. Igaz, csak egy opcionális kirándulás keretein belül és ebből kifolyólag sajnos csak egy napig, de ez alatt a rövid idő alatt is sikerült magunkba szippantanunk a partszakaszon uralkodó sziporkázó hangulatot.
A körút reggel indult, a szállásunkról vettek el és miután sikerült Sorrento reggeli csúcsforgalmán átvergődni, a hegyeken át elindultunk a túloldalon húzódó Amalfi-parthoz. Amit a környékről tudni kell, hogy dominál a luxus és a kényelem. Ebből kifolyólag Olaszország más régióihoz, városaihoz képest borzasztó drága. Az Amalfi-part, de ugyanúgy Sorrento és Capri is, most élik magasra ívelő fénykorukat. A turizmus szó szerint szárnyal. Elképesztően divatos és felkapott helyeknek számítanak napjainkban. A hírnévnek köszönhetően, és mivel hogy a gazdagok és hírességek is szívesen felkeresik a partszakasz városkáit, kimondottan költséges úticélnak számít.
A kirándulás keretein belül meglátogattuk Positano-t, Amalfi-t, Ravello-t, megebédeltünk Scala-ban és amig egyik városkából eljutottunk egy másikba, ezen a körülbelül 40 km hosszú partszakaszon, számos más festői kisvároson áthaladtunk. És ezt mind tettük egy Mercedes Vito-val, ugyanis az Amalfi-partokon nem nagyon használnak nagy, többszemélyes autóbuszokat. Egyrészt azért, mert nincs hely, nagyon keskenyek és iszonyatosan zsúfoltak az utak, másrészt pedig valószínűleg a kényelem is közrejátszik, hiszen mindenki számára kényelmesebb egy 8+1 fős társasággal utazni. Az utazás valóban kényelmesebb volt így, egy kis csapattal és egy talpraesett idegenvezetővel. Ezeket a körülményeket azonban meg is kell fizetni és mi is csak akkor szembesültünk az árakkal, amikor lefoglaltuk ezeket az opcionális kirándulásokat. Az Amalfi-part 75 euro-ba került személyenként, amiben mondjuk volt egy ebéd is. A durva viszont az, hogy ennél olcsóbban nem igazán lehet hozzá jutni és az ár még attól is függ, hogy milyen időszakban van: nyári, azaz szezonális vagy téli időszak, amikor valamivel olcsóbbak az utazások. A mi szeptemberi utazásunk némiképp az olcsóbb kategóriába esett. Ezért is írtam már előbb, hogy óriási árak vannak Olaszország más városaihoz képest.
Az árakat azonban pillanatok alatt kárpótolja a hely elképesztő varázsa. Tényleg gyönyörű, nem is lehet elmesélni, hogy mennyire az. Hullámok kristálytiszta vize mossa a hegyek sziklás lábait. Kanyargós utak szaladnak a meredek oldalban hidakon át és alagútakon keresztül. Az öblökben a legkisebb csónakoktól a nagyobb sétahajókig minden méretű tengeri jármű fellelhető. A hegyoldalakban megbújó városkák színes házacskáival valóságos mesebirodalommá varázsolják a partszakaszt. És ha még a nap is süt, páratlan egy látomás.
P o s i t a n o
Körútunk első állomása az elbűvölő Positano. A városka egy kis völgyben, mondhatni egy szűk hasadékban fekszik, ahol magas hegyekkel féloldalasan körülölelve, akár egy csodaszép rózsa tüskés leveleivel fölvértezve, ontsa elképesztő szépségét a kikötőre. Positano házacskái millió színben játszanak és mondanom sem kell, hogy Sorrentohoz hasonlóan itt is a fő téma egy sárga gyümölcs, a citrom. A városban kanyargós utcácska vezet a partig és hemzseg a túristáktól. A növényzetben igen gazdag vidék, az egész várost behálózzák, kúszó növények szaladnak a házak oldalán. Kerámia, kézműves, és persze szuveníres standok sorakoznak mindenfele. Kavézók, éttermek várják a latogatókat. Ez egyébbként a part minden városára igaz.
"Sweet the memory is to me / Of a land beyond the sea, / Where the waves and mountains meet, / Where, amid her mulberry trees / Sits Amalfi in the heat, / Bathing ever her white feet / In the tideless summer seas".
Hanry Wadsworth Longfellow édes emlékként eleveníti fel versében a szépséges Amalfi partot. A tenger fölötti vidéket, ahol Amalfi ül a hegyoldalban eperfák közepén, amint mossa hófehér lábát a csendes nyári tengervíz.
Amalfi, ahogy Positano is, egy mesebeli város, melyet egy igazán elbűvölő, paradicsomi környezet ölel magához. És ahogy a vers is megírta, hófehér lábait mossa a tengervíz, a város házainak arca tényleg fehérben játszik. A hegyoldalban gubbasztanak és a hajókat figyelik, mint megannyi sirály a sziklaszírtek peremén.
Amalfi a partszakasz legnagyobb városa és egy a leglátogatottabb is, karizmatikus kisugárzásával, lenyűgöző kilátásával és nem utolsó sorban kellemes hangulatával hamisíthatatlan túristamágnesként vonzza magához a látogatókat.
Ha már Amalfi-ban járunk, mindenképp érdemes felkeresni a város ikonikus épületét, a Cattedrale Sant'Andrea-t, mely a Dóm tér legimpozánsabb és legnépszerűbb épülete, nem utolsó sorban pedig a város igazi szimbólumává vált.
S c a l a é s R a v e l l o
Miután magunk mögött hagytuk Amalfi elbűvölő táját és városát, Scala-ba indultunk ebédelni. Scala a többi városhoz hasonlóan csodaszép helyen, nem a partok mentén, hanem egészen fenn a hegyoldalban található. Eszméletlenül keskenyek az utak, a parkolás pedig kész művészet. Talpraesett sofőrünk és egyben idegenvezetőnk azonban rutinosan megoldott minden útjában álló akadályt.
Az étteremből egészen bámultos volt a kilátás. Egészen messze el lehetett látni, többek között a következő úticélunk a bámulatos Ravello.
Az alsó kép már Ravello-ból készült, viszont itt látható a legjobban, hogy milyen magassan és milyen különleges helyen található Scala.
Eddig elé mindig arról írtam, hogy milyen szép városok is az Amalfi-part városai, Ravello esetében azonban inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy mennyire lélekzetelállító a kilátás. Eszméletlenségig lehetne gyönyörködni benne.
Viszont ahhoz, hogy láthassuk ezt a beígért csodálatos kilátást, hadd nézzünk szét előbb a város főterén. A Piazza Duomo-nak elnevezett köztér kínálja azt a kilátást, mely a felső képen is látható.
Ravello-nak két különleges kilátója is van, a Villa Rufolo és a Villa Cimbrone. Mi a Villa Rufolo-t látogattuk meg. Eszméletlen a kilátás. A Villa nemcsak az egyik legszebb kilátóval büszkélkedik, hanem egy igen izgalmas parkkal is, mely különleges növényekben gazdag.
Nos az alábbiakban látható ronda kilátás fogadott a Villa Rufolo egyik ablakából, hát nem borzalmas? És ennél már csak rosszabb lesz...
Ravello szépségével nem lehet betelni, ahogy az Amalfi-part többi elképesztő városával sem. Sajnos mi is meg kellett vállnunk ettől a pazar helytől és a kis Mercedes Vito-val a hegyeken át mi is vissza tértünk Piano di Sorrento-ba.
Olaszországi kirándulásunk lassan a végéhez közeleg, de még mindig van egy utolsó meglepetés a tarsolyomban, melyet szeretnék feltétlenül megosztani veletek. Vakációnk utolsó helyszíne egy olyan hely lesz, melyet sokszor csak úgy illetnek, hogy az álmok szigete. A Nápolyi-öböl legszebb ékköve, Capri, sokak szívét ejtette már örökre rabul. Tárjuk fel együtt a sziget széségeit. Tarts velem legközelebb is! Addig is, a legjobbakat!
Utazásunk az Amalfi-partra, az egész Olaszországi kirandulásunk egyik legkiemelkedőbb mómentuma volt. Igaz, csak egy opcionális kirándulás keretein belül és ebből kifolyólag sajnos csak egy napig, de ez alatt a rövid idő alatt is sikerült magunkba szippantanunk a partszakaszon uralkodó sziporkázó hangulatot.
A körút reggel indult, a szállásunkról vettek el és miután sikerült Sorrento reggeli csúcsforgalmán átvergődni, a hegyeken át elindultunk a túloldalon húzódó Amalfi-parthoz. Amit a környékről tudni kell, hogy dominál a luxus és a kényelem. Ebből kifolyólag Olaszország más régióihoz, városaihoz képest borzasztó drága. Az Amalfi-part, de ugyanúgy Sorrento és Capri is, most élik magasra ívelő fénykorukat. A turizmus szó szerint szárnyal. Elképesztően divatos és felkapott helyeknek számítanak napjainkban. A hírnévnek köszönhetően, és mivel hogy a gazdagok és hírességek is szívesen felkeresik a partszakasz városkáit, kimondottan költséges úticélnak számít.
A kirándulás keretein belül meglátogattuk Positano-t, Amalfi-t, Ravello-t, megebédeltünk Scala-ban és amig egyik városkából eljutottunk egy másikba, ezen a körülbelül 40 km hosszú partszakaszon, számos más festői kisvároson áthaladtunk. És ezt mind tettük egy Mercedes Vito-val, ugyanis az Amalfi-partokon nem nagyon használnak nagy, többszemélyes autóbuszokat. Egyrészt azért, mert nincs hely, nagyon keskenyek és iszonyatosan zsúfoltak az utak, másrészt pedig valószínűleg a kényelem is közrejátszik, hiszen mindenki számára kényelmesebb egy 8+1 fős társasággal utazni. Az utazás valóban kényelmesebb volt így, egy kis csapattal és egy talpraesett idegenvezetővel. Ezeket a körülményeket azonban meg is kell fizetni és mi is csak akkor szembesültünk az árakkal, amikor lefoglaltuk ezeket az opcionális kirándulásokat. Az Amalfi-part 75 euro-ba került személyenként, amiben mondjuk volt egy ebéd is. A durva viszont az, hogy ennél olcsóbban nem igazán lehet hozzá jutni és az ár még attól is függ, hogy milyen időszakban van: nyári, azaz szezonális vagy téli időszak, amikor valamivel olcsóbbak az utazások. A mi szeptemberi utazásunk némiképp az olcsóbb kategóriába esett. Ezért is írtam már előbb, hogy óriási árak vannak Olaszország más városaihoz képest.
Az árakat azonban pillanatok alatt kárpótolja a hely elképesztő varázsa. Tényleg gyönyörű, nem is lehet elmesélni, hogy mennyire az. Hullámok kristálytiszta vize mossa a hegyek sziklás lábait. Kanyargós utak szaladnak a meredek oldalban hidakon át és alagútakon keresztül. Az öblökben a legkisebb csónakoktól a nagyobb sétahajókig minden méretű tengeri jármű fellelhető. A hegyoldalakban megbújó városkák színes házacskáival valóságos mesebirodalommá varázsolják a partszakaszt. És ha még a nap is süt, páratlan egy látomás.
P o s i t a n o
Körútunk első állomása az elbűvölő Positano. A városka egy kis völgyben, mondhatni egy szűk hasadékban fekszik, ahol magas hegyekkel féloldalasan körülölelve, akár egy csodaszép rózsa tüskés leveleivel fölvértezve, ontsa elképesztő szépségét a kikötőre. Positano házacskái millió színben játszanak és mondanom sem kell, hogy Sorrentohoz hasonlóan itt is a fő téma egy sárga gyümölcs, a citrom. A városban kanyargós utcácska vezet a partig és hemzseg a túristáktól. A növényzetben igen gazdag vidék, az egész várost behálózzák, kúszó növények szaladnak a házak oldalán. Kerámia, kézműves, és persze szuveníres standok sorakoznak mindenfele. Kavézók, éttermek várják a latogatókat. Ez egyébbként a part minden városára igaz.
A kikötőből visszatekinteni a városra, igazán csodálatos látvány. Nem lehet betelni a táj szépségével. A hegyoldalban egymásra épített kis színes házaknak köszönhetően valóságos mesevilág elevenedik meg. Olyan kis idilli, ahol nap mint nap, gondtalanul el lehetne üldögélni.
Egyébbként Positanotól nem messze, Nocelle-ből indul a Sentiero degli Dei, azaz az Istenek útja túristaösvény, mely körülbelül 8 km hosszú és magassan a hegyoldalon vezet végig egészen Agerola városáig, innen könnyen elérhető Praiano kikötője. Egyébbként a túra mindkét irányból megtehető. Nekünk sajnos nem fért még ez is bele az időnkbe, de azoknak akik esetleg itt szállnak meg, mindenképp érdemes lenne, hiszen a kilátás elképesztő pazar lehet.
A M A L F I
Hanry Wadsworth Longfellow édes emlékként eleveníti fel versében a szépséges Amalfi partot. A tenger fölötti vidéket, ahol Amalfi ül a hegyoldalban eperfák közepén, amint mossa hófehér lábát a csendes nyári tengervíz.
Amalfi, ahogy Positano is, egy mesebeli város, melyet egy igazán elbűvölő, paradicsomi környezet ölel magához. És ahogy a vers is megírta, hófehér lábait mossa a tengervíz, a város házainak arca tényleg fehérben játszik. A hegyoldalban gubbasztanak és a hajókat figyelik, mint megannyi sirály a sziklaszírtek peremén.
Amalfi a partszakasz legnagyobb városa és egy a leglátogatottabb is, karizmatikus kisugárzásával, lenyűgöző kilátásával és nem utolsó sorban kellemes hangulatával hamisíthatatlan túristamágnesként vonzza magához a látogatókat.
Ha már Amalfi-ban járunk, mindenképp érdemes felkeresni a város ikonikus épületét, a Cattedrale Sant'Andrea-t, mely a Dóm tér legimpozánsabb és legnépszerűbb épülete, nem utolsó sorban pedig a város igazi szimbólumává vált.
S c a l a é s R a v e l l o
Miután magunk mögött hagytuk Amalfi elbűvölő táját és városát, Scala-ba indultunk ebédelni. Scala a többi városhoz hasonlóan csodaszép helyen, nem a partok mentén, hanem egészen fenn a hegyoldalban található. Eszméletlenül keskenyek az utak, a parkolás pedig kész művészet. Talpraesett sofőrünk és egyben idegenvezetőnk azonban rutinosan megoldott minden útjában álló akadályt.
Az étteremből egészen bámultos volt a kilátás. Egészen messze el lehetett látni, többek között a következő úticélunk a bámulatos Ravello.
Az alsó kép már Ravello-ból készült, viszont itt látható a legjobban, hogy milyen magassan és milyen különleges helyen található Scala.
Eddig elé mindig arról írtam, hogy milyen szép városok is az Amalfi-part városai, Ravello esetében azonban inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy mennyire lélekzetelállító a kilátás. Eszméletlenségig lehetne gyönyörködni benne.
Viszont ahhoz, hogy láthassuk ezt a beígért csodálatos kilátást, hadd nézzünk szét előbb a város főterén. A Piazza Duomo-nak elnevezett köztér kínálja azt a kilátást, mely a felső képen is látható.
Ravello-nak két különleges kilátója is van, a Villa Rufolo és a Villa Cimbrone. Mi a Villa Rufolo-t látogattuk meg. Eszméletlen a kilátás. A Villa nemcsak az egyik legszebb kilátóval büszkélkedik, hanem egy igen izgalmas parkkal is, mely különleges növényekben gazdag.
Nos az alábbiakban látható ronda kilátás fogadott a Villa Rufolo egyik ablakából, hát nem borzalmas? És ennél már csak rosszabb lesz...
Ravello szépségével nem lehet betelni, ahogy az Amalfi-part többi elképesztő városával sem. Sajnos mi is meg kellett vállnunk ettől a pazar helytől és a kis Mercedes Vito-val a hegyeken át mi is vissza tértünk Piano di Sorrento-ba.
- 8 - 8 - 8 - 8 - 8 - 8 - 8 - 8 - 8 - 8 -
Olaszországi kirándulásunk lassan a végéhez közeleg, de még mindig van egy utolsó meglepetés a tarsolyomban, melyet szeretnék feltétlenül megosztani veletek. Vakációnk utolsó helyszíne egy olyan hely lesz, melyet sokszor csak úgy illetnek, hogy az álmok szigete. A Nápolyi-öböl legszebb ékköve, Capri, sokak szívét ejtette már örökre rabul. Tárjuk fel együtt a sziget széségeit. Tarts velem legközelebb is! Addig is, a legjobbakat!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése